A magyarságtudatot nem lehet levetni Balta János babu 2025. 05. 21., sze – 14:42 Arad Jelenidő Crişan Irénke édesapja, amikor Sikulán építeni kezdték a gép- és traktorállomást, magával hozta a szüleit is Borosjenőbe. Építkezés közben Bélbe mentek faanyagért, út közben alaposan megázott egy nyári záporban, amely következményeként tüdőgyulladást kapott, amiben egy hét alatt elhunyt. Az édesanyját szülés után infarktus érte, de szerencsére felépült. Később azonban bélcsavarodást kapott, amiből nem tudták meggyógyítani. Crişan Irénke édesapja, amikor Sikulán építeni kezdték a gép- és traktorállomást, magával hozta a szüleit is Borosjenőbe. Építkezés közben Bélbe mentek faanyagért, út közben alaposan megázott egy nyári záporban, amely következményeként tüdőgyulladást kapott, amiben egy hét alatt elhunyt. Az édesanyját szülés után infarktus érte, de szerencsére felépült. Később azonban bélcsavarodást kapott, amiből nem tudták meggyógyítani.Crişan Irénke 1951. május 24-én Borosjenőben született, ahol a tanulmányait román iskolában kezdte, de magyarul is megtanulta a betűvetést. Miután leérettségizett, raktárnoki állást vállalt a rádió- és tévéjavító műhelyben. 1973-ban, amikor beindult a borosjenői harisnyagyár, oda sikeresen felvételizett az akkori Tot nevű városi tanácselnök jóvoltából. Az egy hónapos betanítás Franciaországban történt, majd itthon Irénke műszaki ellenőrként tevékenykedett a szortírozó, a harisnya összeállító, illetve a gumírozó részlegen. Mindig ott dolgozott, ahol éppen szükség volt a munkájára. A rendszerváltás után, amikor Borosjenőn is megalakult az RMDSZ, Irénke ötödikként iratkozott be. A helybeli szervezet elnöke dr. Straub István volt, utána Korcsog Miklós, majd Tükör István következett. Irénke mindig ott segített, ahol éppen szükség volt rá, az utóbbi időben azonban nemcsak a látása romlott meg, hanem a derekával is gondok merültek fel, ezért óvatosabbnak kell lennie. Annál is inkább, mert egyedül él, nem ment férjhez – mindenben segítette a családját –, ezért manapság csak önmagára számíthat. Mivel elég távol lakik a városközponttól, kerékpárral vagy gyalog szokott eljárni a magyar programokra, összejövetelekre. Elemi fontosságú számára a borosjenői magyar közösségnek a szolgálata. A mindenkori magyar napilapot a postás rendszeresen kihozta, manapság is előfizetője a Nyugati Jelen hetilapnak. Az anyatejjel együtt szívta magába a magyarságtudatotCrişan Irénkét, ha arról kérdezik, miért fáradozik a magyar kultúrának a művelésén, a terjesztésén, ha csupán néhány hónapig járt magyar iskolába – kapásból válaszol: azért, mert az anyanyelvű kultúrát és a magyarságtudatot gyermekkorában, szórvány-magyar környezetben, az anyatejjel szívta magába. A legnehezebb időkben, amikor mások letagadták, ő akkor is kitartott mellette, ezért manapság, amikor szabadon művelheti, mért hagyná abba? Szerinte a magyarságtudat ápolása, továbbadása nem csak kiállás, hanem parancsoló szükség, életszemlélet, jövőkép is lehet… Értékes régi könyv és levelezőlapok eladókAz ausztriai Alsórimóczon született nagymamája sok emberrel levelezett, köztük magyarországiakkal is, akiktől sok érdekes és értékes levelezőlapot kapott, amelyeket Irénke eladná komoly érdeklődőknek, megegyezés szerinti áron. Van egy 1777-ben kiadott Desumo Bono című könyve, amely Sotir Gábor kántor szerint 450 eurót érhet. Azért kell megválnia tőlük, mert egyedül él, és tervei között szerepel egy zuhanyzófülke vásárlása. A lakásában fával fűt, az elmúlt télen négy kisteherautónyi tüzelőre volt szüksége. Jótékony célra felajánlott mintegy 250 kötet könyvet azzal a céllal, hogy minél többen olvassák azokat. Fogyatkozik a borosjenői magyarságManapság a borosjenői magyarok a polgármester jóvoltából a Városházán találkozhatnak, de azt ígérték nekik, hogy a régi iskola egyik osztálytermét a rendelkezésükre bocsátják. A legutóbbi önkormányzati választások alkalmával azonban a helybeli magyarok városi tanácsosa, dr. Czuth Rozália nem jutott be a városi tanácsba. Talán azért, mert a városbeli magyarság az utóbbi időben nagyon megfogyatkozott, miközben az utódaik nem jártak anyanyelvű iskolába, ezért már nem a magyar kultúra hordozói. Ezen viszont Irénke nagyon fel tud háborodni, hiszen a helybeli magyar szülők egy része románul beszél a gyermekükkel. Ő sem járt magyar iskolába, az édesapja román volt, de nem szégyelli a magyar írását megmutatni. Jó példa volt, amikor benyújtotta a kérvényt a magyar állampolgárságra, telefonon hívta egy hölgy, aki megkérdezte: tud-e magyarul? Amikor azonban megbizonyosodott a magyar nyelvtudásáról, megkérte: amikor a Kolozsvári Magyar Konzulátus munkatársai a Jelen Házba érkeznek, jelenjen meg. Meg is tette, amint a nagyterembe lépett, leültették, hogy magyarul töltse ki a kérdőívet a saját adataival, előtte egy hölgy megkérdezte: hány osztályt járt magyar iskolába, ki tudja-e tölteni a kérdőívet? Erre elmondta: egyetlen osztályban sem tanult magyarul, de csak a kutya ugat egy nyelven, az embernek tanulnia kell. Román nyelvből minden évben jeles osztályzatot kapott, de magyarul sem szégyell beszélni vagy írni. Orosz nyelvből az érettségi vizsgán 10-es osztályzatot kapott, ezért a vizsgáztató tanár az édesanyját megdicsérte. Franciául is tanult négy évig, és olyan szintre jutott, hogy a gyárban kinevezték tolmácsnak, amikor francia üzletemberek érkeztek oda. Crişan Irénkének nincsenek nagyravágyó tervei, a lakása igazi otthon, ahol biztonságban, jól érzi magát, rendszeresen eljár a templomba és a magyar programokra. Nem fél a jövőtől, mert van, aki gondoskodjon róla, ezért addig szeretné élvezni az életet, ameddig lehet. Hozzászólások Szupercím: Crişan Irénke a szórvány-magyar lelkiismeret mintaképe Sliderban megjelenés: Ki
