Securitate-pillanatkép 1988-ból Chirmiciu András babu 2026. 09. 23., sze – 14:16 Hunyad Jelenidő Milyen volt a Securitate szerkezete a kommunista rendszer végéhez közeledve? Romániában az elnyomás mértéke a lakossági nyomorral és a Kárpátok géniuszának személyi kultuszával arányosan növekedett. 1988-ban mondhatni, elérte a csúcsot. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) kutatói által nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok érdekes képet mutatnak a kommunista politikai rendőrség 1988. szeptemberi helyzetéről. Az adatokat a Securitate utolsó vezetője, Iulian Vlad tábornok dossziéjából szerezték. Milyen volt a Securitate szerkezete a kommunista rendszer végéhez közeledve? Romániában az elnyomás mértéke a lakossági nyomorral és a Kárpátok géniuszának személyi kultuszával arányosan növekedett. 1988-ban mondhatni, elérte a csúcsot. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) kutatói által nyilvánosságra hozott titkos dokumentumok érdekes képet mutatnak a kommunista politikai rendőrség 1988. szeptemberi helyzetéről. Az adatokat a Securitate utolsó vezetője, Iulian Vlad tábornok dossziéjából szerezték. A kommunizmus vasökle1988. szeptember 24-én a politikai rendőrség összesen 14 629 alkalmazottal működött országos szinten. A szám fölöttébb alacsonynak tűnik, még akkor is, ha nem tartalmazza a társadalom-terrorizáló gépezetet, mivel az aktív szekusok jelentős besúgói hálózattal rendelkeztek. A Securitate hármas felépítése a társadalom teljes uralását célozta. A bukaresti központi apparátus képezte a kemény magot 6023 káderrel (41,17%), ahol a műszaki és elemzői szaktudást összpontosították. A megyei felügyelőségekből álló területi apparátus biztosította a közvetlen helyszíni ellenőrzést 5869 megbízható káderrel (40,12%), a harmadik elem pedig a Securitate 2737 fős (18,71%) csapataiból állt, Lucian Pahonțu jelenlegi SPP-főnök is azok kötelékében szolgált. Ezek nem egyszerű őregységek voltak, hanem militarizált elit erő, melyet a saját lakosság elleni bevetésekre képeztek ki, egy esetleges népfelkelés leverésére. A Securitate csapataiból alakult meg a csendőrség a rendszerváltás után.A 14 629 fős állományból nem mindenki volt hivatásos szekus, 1200-an közülük ugyanis civil alkalmazottak voltak, akik a gépírónőktől a műszaki szakemberekig kiszolgálták a rendszert. Utóbbiak a speciális műhelyekben tartották karban az operatív technikát, biztosították a fotókémiai laboratóriumok és a belügyminisztérium kritikus infrastruktúrájának működését, fenntartva az általános gyanakvás légkörét.Operatív szempontból a Securitate a következőképpen szerveződött a CNSAS szerint: a belső hírszerzési részleg, az I. igazgatóság viszonylag kis létszámú, 103 fős állománnyal rendelkezett. A politikai, társadalmi és kulturális információk koordinálásának, elemzésének és összefoglalásának központjaként működött. Az I. igazgatóság feladata a lakosság közvetlen felügyelete volt az ideológiai konformitás szempontjából. Megfelelő területi struktúrája az I. szolgálat volt. A II. igazgatóság 152 alkalmazottból álló központi magja a nagy országos stratégiai gazdasági célokért és a minisztériumokért volt felelős. A vidéki területeken biztosította a közvetlen információs felügyeletet a gyárakban, üzemekben, termelőszövetkezetekben és a regionális gazdasági infrastruktúrában. A III. igazgatóság feladata a kémelhárítás volt. Jelentős arányt képviselt a központi struktúrában, összesen 213 alkalmazottal, akik a külföldi képviseletek és a külföldi kémhálózatok megfigyelésével foglalkoztak. A 466 alkalmazottal működő „T” operatív részleg feladata a lehallgatás és az ahhoz szükséges technológia üzemeltetése volt. Végrehajtói szinten a tisztek közvetlenül a helyi telefonlehallgató és környezeti megfigyelő berendezéseket szolgálták ki. A követést, utcai megfigyelést és nyomozást végző „F” operatív részleg a Securitate központi struktúrájának legnagyobb részlege volt, 745 hivatásos alkalmazottal működött, akik a fővárosra és az országos jelentőségű ügyekre összpontosítottak. A tisztek mobil utcai csapatokat alkottak, amelyek feladata a rezsim által veszélyesnek tartott személyek közvetlen követése volt. Végül az „S” operatív részleg feladata az írásbeli kommunikáció ellenőrzése volt – levelek, csomagok, belföldi és nemzetközi postai küldemények stb. Jelentős létszámmal szerepel, 356 fős alkalmazottja elsősorban Bukarestben koncentrálódott. Vidéken a levelezés ellenőrzése az egyes megyei felügyelőségek „S” irodái vagy részlegei révén zajlott, melyek általában titkos helyen, a nagy megyei postahivatalok épületében működtek. Területi megosztásA Securitate területi jelenlétét a lakosság mérete, a megye stratégiai fontossága és a lázadás kockázata határozta meg. A legnagyobb megyei szervezet Konstanca megyében volt, 285 káderrel a kikötő és a külföldiek áramlása miatt, amelyet a határ menti, az egyetemi központok vagy nagy ipari megyék követtek: Temes (271), Prahova (261), Kolozs (251) és Brassó (212). Minden régiónak megvolt a maga elnyomási logikája: Iași megyében a keleti határt és az egyetemi életet követték figyelemmel, Hunyad megyében a kohászat, a mócvidéki aranybányászat és főleg a bányászsztrájkok veszélyének kitett Zsil-völgye volt a célpont, míg Aradot és Bihart a Nyugat felé vezető vasúti és közúti tranzit kritikus csomópontjaként tartották szemmel.A másik végén a minimális kockázatúnak tekintett, kis népességű, mezőgazdasági jellegű belső megyék álltak, mint Kovászna, Szilágy, Ialomița vagy Călărași. Ezeket sem hanyagolták el, csupán egy rugalmasabb apparátussal tartották megfigyelés alatt. A tágabb értelembe vett Erdély 16 megyéjében a következő volt a helyzet: Temes 271 káder, Kolozs 251, Brassó 212, Hunyad 184, Bihar 169, Maros 165, Arad 154, Szeben 144, Máramaros 134, Krassó-Szörény 128, Fehér 105, Szatmár 96, Hargita 91, Beszterce-Naszód 82, Szilágy 76 és Kovászna 73. A háromszéki az ország legkisebb megyei szekus apparátusa volt, legalábbis létszám alapján.Az 1988 statisztikák nemigen tükrözik a szocialista egyenlőség mítoszát, még a rendszer egyik legfontosabb intézményén belül sem. A 14 629 alkalmazottból a nők mindössze 15,70%-ot tettek ki (2297 fő). Bár jelenlétük számottevő volt a műszaki és adminisztratív területeken, ahol elérték a 25-30%-os arányt – különösen a lehallgatási (T) vagy a postai ellenőrzési (S) egységeknél – a döntéshozatalhoz való hozzáférésük szinte teljesen el volt zárva. Az egész országban mindössze 22 nő tölthetett be vezető tisztséget. Gyanús számokA számok meglepően alacsonyak tekintettel az elnyomó rendszer jellegére és a megyék adottságára. A mintegy 700 ezer lakosú Temes megye például különösen érzékeny vidék volt, egyetemi központtal, határ menti csencseléssel, magyar és jugoszláv televízióval, és akkor még jelentős nemzeti kisebbségekkel. Csak 271 szekus ügyelt volna rájuk? Vagy a jelentős ipari és turisztikai jellegű, 630 ezer lakosú Brassó megyére, ahol kevesebb, mint egy évvel korábban, 1987 novemberében rendszerellenes lázadás tört ki, csak 212 szekus jutott volna? Hunyad megyében pedig több mint félmillió embert csak 184 szekus figyelt volna? Ha mindegyik hivatásos szekus 30 besúgós hálózatot működtetett volna, akkor is 5500-as létszámról volna szó, vagyis nagyjából száz lakosra jutna egy.Kétségtelen, a Securitate nem volt az egyetlen karhatalmi szervezet, mellette ott volt a milícia, amely a kuli munkát végezte. A politikai felügyelet azonban a szekusok feladata volt.1988 szeptemberében a Securitate legyőzhetetlen apparátusnak tűnt, amely a nyilvános vagy a magánélet szinte minden területét ellenőrzi. Ráadásul az akkori legkorszerűbb technikai felszerelésekkel, jelentős anyagi erőforrásokat emésztve fel, hogy levadássza az „ellenségeket” – értelmiségiek, munkások, kisebbségiek vagy akár diákok között is. Magát a kommunista rendszert mégsem tudta megmenteni egy évvel később a népharagtól. Vagy nem is akarta? Inkább átmentette a hatalmát. A rendszerváltás utáni komasági kapitalizmus a Securitate hálózatán épült ki. Vajon a 14 629 szekus közül hány lett milliomos a rendszerváltás után? Vagy forradalmár? Vagy hányan kapnak közülük speciális nyugdíjat?(AI-illusztráció) Hozzászólások Szupercím: A kommunista elnyomó gépezet számokban Sliderban megjelenés: Ki
