Hosszú távú kihívás Chirmiciu András magdi 2026. 08. 11., k – 14:44 Jelenidő Példátlan vízhiánnyal szembesülünk, a nagy folyók vízhozama jelentősen csökkent, a kisebbek pedig már-már kiszáradnak. Ez nemcsak vízzel való ellátási gondokat okoz, hanem energetikai problémákat is felvet, Magyarországon és Romániában egyaránt, a paksi és a cernavodai atomerőművek működése ugyanis a Duna vízállásától függ, a budapesti és a bukaresti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek ezek üzembetartása céljából. A Duna pedig negatív történelmi csúcsokat dönt, sosem volt ennyire alacsony a vízszintje. Mennyire súlyos a helyzet? Pásztor Sándorral, a nagyváradi székhelyű Körösök vízügyi igazgatóság vezetőjével, az RMDSZ vízügyi szakértőjével beszélgettünk. Példátlan vízhiánnyal szembesülünk, a nagy folyók vízhozama jelentősen csökkent, a kisebbek pedig már-már kiszáradnak. Ez nemcsak vízzel való ellátási gondokat okoz, hanem energetikai problémákat is felvet, Magyarországon és Romániában egyaránt, a paksi és a cernavodai atomerőművek működése ugyanis a Duna vízállásától függ, a budapesti és a bukaresti hatóságok jelentős erőfeszítéseket tesznek ezek üzembetartása céljából. A Duna pedig negatív történelmi csúcsokat dönt, sosem volt ennyire alacsony a vízszintje.Mennyire súlyos a helyzet? Pásztor Sándorral, a nagyváradi székhelyű Körösök vízügyi igazgatóság vezetőjével, az RMDSZ vízügyi szakértőjével beszélgettünk. – A vízhiány komoly kihívást jelent nálunk és Magyarországon egyaránt. A budapesti kormány a paksi atomerőmű teljes leállítását helyezte kilátásba, s hajszálon – pontosabban másfél centiméteren – múlt, hogy nem kellett leállítani az utolsó blokk működését. A román kormány a Duna vízfolyamának szabályozásával nyert időt, hogy ne kelljen leállítani Cernavodă második blokkját is. Nyugat-Európában is rekord alacsony szintre csökkent a nagy folyók vízhozama. Nem emlékszem, hogy hasonló súlyosságú helyzet előfordult volna.– Én sem találkoztam hasonlóval, ilyen még nem volt a vízügyi pályafutásom során. A probléma azonban nem most keletkezett, jó néhány éve megfigyelhető. Legalább 2020 óta folyamatosan csökken a kis vízfolyamok hozadéka Arad és Nagykároly között, a dombvidéki patakok fele megszűnt, a többiek vízhozama pedig jelentősen csökkent, néhol csak foltokban csorog még némi víz. Nincs elég csapadék, hiányzik a vízutánpótlás. A mostani aszály és a hőség csupán fokozzák a problémát, de nem a kiváltó okai. 140 éve végeznek méréséket, de ilyesmi sosem fordult elő, történelmi mélypontról beszélhetünk.– A Duna helyzete sem sokkal jobb.– Németországban és Ausztriában a mellékfolyók és a kisebb folyamok esetén hasonló a helyzet, azok hozama szintén drasztikusan csökkent. A két említett országban összesen 50 víztározó van a Duna mentén, ahol tartalékokat halmoztak, de a nemzetközi szerződések értelmében annak bizonyos részét át kell engedni a többi országnak. Azután ott van a bős-nagymarosi vízlépcső a magyar–szlovák határon, azután pedig már alig csorog. Ráadásul a Duna két legnagyobb mellékfolyója, a Száva és a Tisza vízhozama a többéves átlag 25-30%-ra esett vissza. A mi partiumi térségünk is a Tisza gyűjtőmedencéjéhez tartozik. Emiatt a vaskapui erőművek helyzete is kritikussá vált.A kánikula is rátett egy lapáttal, az atomerőművek csak kevesebb hűtővizet fordíthatnak vissza a Dunába, mivel a folyó vize is melegebb, a még melegebb hűtővíz pedig olyan szintre emelné a hőmérsékletet, hogy már környezeti károsodást okozna.– Jól jönne néhány kiadós eső.– Jól jönne, de nem jelentene megoldást, csak rövid távú felszusszanást. Arad, Bihar és Szatmár megyékben egy évnyi csapadékmennyiség hiányzik, ennyivel kevesebb eső volt az utóbbi 7-8 évben. 140 mérőállomást üzemeltetünk, s az altalajvíz szintje 1,8-3 méterrel csökkent. A Fekete-, illetve a Fehér-Körösön 14-16 köbméter víz kellene, hogy legyen, vagyis 16 ezer liter hozam. Jelen pillanatban öt-hatszáz liter van, tehát körülbelül a szükséges mennyiség öt százaléka. Összevetve az összes létező hidrológiai adatunkkal, tovább súlyosbodik a helyzet, augusztus és szeptember kritikus időszak lesz, még nem jutottunk túl a mélyponton. Addig valahogy ki kell tartani, nem lesz könnyű helyzet.– Egyeztetnek a magyarországi hatóságokkal?– Természetesen, rendszeresen egyeztetünk. Amint említetten, a határokon átnyúló folyók vízgazdálkodását nemzetközi egyezmények szabályozzák, melyek alapján át kell engedni bizonyos mennyiségű vizet. Az utóbbi napokban nagyon nehéz teljesíteni ezt, mivel nálunk sincs elég víz, nincs mit továbbadni Magyarországnak. Bihar megyében például 30 településen nincs elég ivóvíz, kénytelenek vagyunk korlátozásokat bevezetni. Vannak települések, amelyeken este tizenegy órától nincs víz reggel hatig-hétig, és vannak olyan települések, amelyeken már nappal is szüneteltetik a szolgáltatást, például három-négy órát van víz, amikor otthon tartózkodnak az emberek, aztán megállítják. Egyszerűen nem bírják a minimális vízkészlettel feltölteni a települések víztartályait. Az embereknek meg kell érteniük, hogy ha nem racionálizálunk, nem spórolunk a vízzel, gondok lesznek, komoly gondok. Nagyváradon eddig nem került sor korlátozásra, de a napi vízfogyasztás 2,4-szeresére nőtt, mert az emberek tartalékokat halmoznak fel. – A vízhiány az energetikai ipart is érzékenyen érinti.– Kétségtelenül, mivel az atomerőművek hűtésére vízre van szükség, a vízi erőművek termelése pedig drasztikusan visszaesett. A kieső energiát nehéz pótolni, a napelemek például napközben termelnek, este viszont nem, holott éppen akkor a legnagyobb a fogyasztás. Románia nem rendelkezik elegendő kapacitással a napközben termelt napenergia tárolására. Nemcsak a lakosságot szólítottuk fel, hogy csökkentse a fogyasztást, hanem az ipari és mezőgazdasági termelőket is. Tudjuk, hogy ez fölöttébb érzékeny ügy, a cégeknek megrendeléseik vannak, melyeket időre teljesíteni kell, a mezőgazdaságban pedig a víz létfontosságú. De egyszerűen nincs alternatívánk, annyira drasztikus a helyzet.– Mégis mi lenne a megoldás hosszú vagy legalább közép távon?– Sok víztárolót kellene építeni, főleg a dombos és hegyes vidékeken, a patakok és vízfolyamok felső folyásán. Ez jelentős költségekkel jár, de a vizet legalább a folyók medrében tartja, szükség esetén lennének tartalékok, még ha az altalaj vízszintje ettől nem javul. Nyilvánvalóan teljes klímaváltozásban vagyunk. Egyre gyakrabban lesznek nyári kánikulák, melyek további nehézségeket jelentenek, a legnagyobb problémát azonban a csapadékmentes, száraz, kemény időszakok jelentik.– Köszönöm szépen a beszélgetést. Hozzászólások Szupercím: Vízhiány és tovább gyűrűző következmények Sliderban megjelenés: Ki
