Új korszak kezdődik a Csiky Gergely Állami Magyar Színháznál babu 2025. 07. 10., cs – 12:07 Temes Kultúra Sikerekkel, kihívásokkal, változásokkal zárult a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 71. évada, amelyben a társulat műfaji sokszínűséggel, szakmai kísérletezéssel és közönségépítő törekvésekkel folytatta munkáját. Az évad során az intézmény hét bemutatót tartott, új programokat indított, miközben a társulatnak és a munkaközösségnek strukturális változásokkal és megvalósulatlan tervek tanulságaival is szembe kellett néznie. Sikerekkel, kihívásokkal, változásokkal zárult a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 71. évada, amelyben a társulat műfaji sokszínűséggel, szakmai kísérletezéssel és közönségépítő törekvésekkel folytatta munkáját. Az évad során az intézmény hét bemutatót tartott, új programokat indított, miközben a társulatnak és a munkaközösségnek strukturális változásokkal és megvalósulatlan tervek tanulságaival is szembe kellett néznie. Az évadzáró sajtótájékoztatón bemutatkozott a színház ideiglenesen kinevezett igazgatója, Horváth Hunor, aki június 23-tól vette át az intézmény irányítását. A három hónapra kinevezett direktor személyes és szakmai motivációit is megosztotta a jelenlévőkkel.„Az, hogy idejöttem Temesvárra, egy szubjektív és személyes, de egyben szakmai döntés is volt – régóta szerettem volna magyar nyelven dolgozni. Ez az anyanyelvem” – mondta a sajtó képviselői előtt a Sepsiszentgyörgyről származó igazgató. Gyerekként Ausztriában élt, majd tanulmányait Németországban és Svájcban végezte, többek között a neves David Esrig rendező vezetésével az Athanor Akadémián szerzett tudást és tapasztalatot, később Bernben folytatta tanulmányait. A Hochschule der Künste Bern diákjaként előadóművészetet tanult, ezzel párhuzamosan pedig Bázelben kulturális menedzsmentből szerzett képesítést. 2015 és 2019 között az Athanor Akadémia igazgatójaként dolgozott, ahol jelentős szerkezeti és infrastrukturális átalakításokat végzett.„Tizenöt éven át csak karácsonykor és húsvétkor láttam a szüleimet, akik Székelyföldön élnek. Fontosnak tartottam, hogy hosszú külföldi távollét után újra közel legyek hozzájuk. Így költöztem vissza Erdélybe” – vallotta az igazgató. Hazatérése után a Nagyszebeni Állami Színház német tagozatát vezette, ahol két-háromnyelvű, különböző európai országból származó művészből álló nemzetközi csapattal dolgozott együtt. Ezek az interkulturális folyamatok formálták az ő rendezői és színházvezetői szemléletét is: „Ha különböző kulturális hátterű emberek dolgoznak együtt, az érzelmi és intellektuális gazdagságot teremt.”Horváth hangsúlyozta, hogy számára a nyelv nem jelenthet akadályt, sokkal inkább a közös nevező megtalálásának eszköze: „Hozzászoktam, hogy mindig úgy beszéljek, ahogy a másiknak kényelmes. A nyelv összehozza az embereket.”Elmondása szerint temesvári kinevezése egyfajta kihívásvállalás: „Nem büntetés az ideiglenes vezetői pozíció, hanem lehetőség. Valamit magam mögött hagytam, hogy itt valamit létrehozhassak. A színház minden alkalmazottját meghallgattam – közel 130 emberrel beszéltem külön-külön, mindenkit személyesen ismerhettem meg. Ez az alapja a tervezésnek.”Az ideiglenes igazgató 120 napra kapott megbízást, amely szükség esetén meghosszabbítható. Mint elmondta, menedzsmentprogramját előkészítette, a kiírandó pályázat kapcsán azt versenyképesnek tartja. „A színházvezetés a jövőről szól. Egy társulatot képessé kell tenni arra, hogy reprezentatív és versenyképes legyen, és élményt nyújtson a közönségnek. Ez felelősség.”Művészi és vezetői víziójának középpontjában az empátia, a sokszínűség, a fiatalok megszólítása, valamint a szubjektív, lírai színházi nyelv áll. Modern technológiák, multimédiás eszközök, interkulturális érzékenység – ezek határozzák meg művészi elképzeléseit: „A színháznak össze kell békítenie a múltat a jövővel – ha ez nem történik meg, nem leszünk kortársak.”Külön kitért a nyelvi hozzáférhetőségre is: továbbra is minden előadás román és angol nyelven feliratozva vagy szinkronizálva lesz. A Szebenben bevezetett gyakorlat szerint külön részleg foglalkozik majd a szövegek és előadások fordításával, így azok nemcsak láthatóvá, hanem értelmezhetővé is válnak. Úgy véli, a többnyelvű befogadás rendezőként is másfajta hozzáállást kíván: „A színpadi impulzusnak el kell jutnia a nézőhöz, még akkor is, ha a néző nem az eredeti nyelven értelmezi a szöveget.”A sajtótájékoztatón Horváth Hunor bemutatta a következő évad első felére vonatkozó terveit is. Az évadot Szétszakadások címmel hirdeti meg az intézmény – utalva a társadalmi és kulturális feszültségekre, amelyekre a színház reflexióval és nyitottsággal válaszol. Augusztus végén a hagyományos színJÁTÉKOK sportesemény zárja a nyarat. A 2025–2026-os évad a korábbi menedzsment által előkészített Chicago című musical bemutatásával indul szeptember második felében (rendezője Béres László), a Temesvári Magyar Napok keretében – a társulat az eseményen több programmal is részt vesz. Ugyanakkor szeptembertől három új produkció indul párhuzamosan: Örkény István Tóték című tragikomédiáját Horváth Hunor állítja színre; Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című műve Ricz Ármin rendezésében kerül bemutatásra, a kicsiknek pedig a Hurkabárka című bábjáték készül, Rumi László rendezésében. Az igazgató zárásként úgy fogalmazott: „Azt szeretném, hogy ez a színház a magyar kultúra nagykövete legyen, amelynek előadásai mindenki számára nyitottak és elérhetőek”.A Csiky Gergely Állami Magyar Színház sajtóközleménye Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
