Szilágyi Mátyás: „A térség biztonsága szempontjából az lenne kívánatos, hogy az orosz–ukrán konfliktust minél korábban lezárják” Pataki Zoltán babu 2025. 06. 02., h – 15:56 Temes Jelenidő A Közéleti Kávéház rendezvénysorozat májusi vendége Szilágyi Mátyás volt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egykori Chișinău-i nagykövet, kolozsvári és beregszászi főkonzul. A 33 éves külügyi tapasztalattal rendelkező Szilágyi Mátyással, aki a délkelet- és kelet-európai térség kiváló ismerője, dr. Bodó Barna egyetemi oktató beszélgetett az új világrend kialakulásáról, az orosz–ukrán konfliktusról és több hasonlóan izgalmas témáról. A Közéleti Kávéház rendezvénysorozat májusi vendége Szilágyi Mátyás volt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egykori Chișinău-i nagykövet, kolozsvári és beregszászi főkonzul. A 33 éves külügyi tapasztalattal rendelkező Szilágyi Mátyással, aki a délkelet- és kelet-európai térség kiváló ismerője, dr. Bodó Barna egyetemi oktató beszélgetett az új világrend kialakulásáról, az orosz–ukrán konfliktusról és több hasonlóan izgalmas témáról.A beszélgetés Szilágyi Mátyás bemutatkozásával indult, aki elmondta, hogy az 1990-es évek elején kétszer is járt Temesváron, részt vett egy kisebbségügyi konferencián és Göncz Árpád akkori köztársasági elnök darabjának a bemutatóján. Szilágyi elmondta, hogy a temesvári szellemiségnek és szecessziós, historikus épületeinek nagy csodálója, és örömmel nyugtázta, hogy az elmúlt 15 év magyar nemzetpolitikája olyan kézzelfogható eredményeket hozott, mint a temesvári Magyar Ház visszaszerzése a közösség számára, és a városban működő magyar intézmények (egyházak, óvodák-iskolák, magyar színház) hatékony támogatása. Temesvár mindig is a többség és a nemzeti kisebbségek együttélési modelljének számított, a nagykövet úr ezzel kapcsolatban megosztotta velünk Luxemburgban szerzett tapasztalatait, ahol három egyenrangú hivatalos nyelv van: a francia, a német és a luxemburgi. Dr. Bodó Barnának az új világrendről szóló kérdésére válaszolva Szilágyi Mátyás elmondta, hogy az USA dominanciáján alapuló, az 1990-es évek elején kialakult világrend átalakulóban van, egy kétpólusú vagy akár többpólusú világrend felé történt elmozdulás, amit elsősorban Kína és a többi BRICS ország (Oroszország, India, Brazília, a Dél-Afrikai Köztársaság) felemelkedése, gazdasági megerősödése hozott létre. Gyors gazdasági felemelkedést produkálnak Japán és Dél-Korea mellett az „ázsiai tigrisek”, Hongkong, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan és a volt Szovjetúnióból kivált „isztánok”, amelyek az egykori orosz birodalom széthullásának a nyertesei. Eközben az Európai Unió megszűnt „a világ közepe” lenni, lecsúszott az élvonalból, és a globális gondolkodás szempontjából leértékelődött. Szilágyi Mátyás szerint talán az Egyesült Királyság kilépése, a brexit sem volt véletlen, ez is az EU gazdasági leértékelődésének volt a következménye.A mindenkit legjobban érdeklő kérdés az orosz–ukrán konfilktusra vonatkozott. A volt Chișinău-i nagykövet, beregszászi főkonzul hangsúlyozta, hogy Magyarország érdeke a mielőbbi fegyverszünet, és egy fenntartható békerendszer megteremtése. „Ami most zajlik Ukrajnában, az embertelen és elképzelhetetlen helyzet. Európában 70-80 éve nem volt háború, most pedig pár száz kilométerre tőlünk folyamatosan sok ezren vesztik életüket, napi, heti rendszerességgel. Ez őrületes dolog, nincs tőlünk messze és megvannak sajnos az eszkalációs potenciáljai ennek a helyzetnek! A hadi helyzet több okból is kiszámíthatatlan: az orosz hadicélokat talán úgy lehet a legjobban megfogalmazni, hogy dinamikusak, attól függően változnak, ahogy a helyzet alakul, az új lehetőségek, elérhető irányok megnyílnak, és ez nem sok jóval kecsegtet. A térség biztonsága szempontjából az lenne kívánatos, hogy ezt a konfliktust minél korábban lezárják. Elég sok érdekeltség van ebben a konfliktusban, a háborúk általában érdekek alapján jönnek létre. Ez a háború is hatalmas nagy érdekek hátterében zajlik mind a harcoló felek, mind pedig a nyugati támogatók vagy akár az USA részéről a Biden-adminisztráció alatt, amelyeknek érdekeltségei voltak a háború fenntartásában. Amíg ez így van, sajnos a békének kevesebb esélye látható. Ez ellen kell fellépni, ebben nekünk a szomszédos országoknak nagy szerepünk van, és lehet a továbbiakban” – mondta Szilágyi Mátyás, aki részletesen beszámolt az ukrajnai EU-s anyaországokhoz kötődő kisebbségek jogfosztott helyzetéről, az ellenük beindult „ellenségkép képzésről”, a kisebbségi iskolák működésének ellehetetlenítéséről. A volt beregszászi főkonzul azt is elmondta, hogy kárpátaljai szinten az ukrán többség és a kisebbségek jól kijönnek egymással, toleráns és megértő közöttük a kapcsolat, de az ukrán központi hatalom ennek az ellenkezőjét teszi. A kárpátaljai magyar (és a többi, köztük a román) kisebbség jövője semmi jóval nem kecsegtet, mert Ukrajna egyrészt a világ egyik legkorruptabb országa, ahol európai szemszögből „érdekes demokrácia” működik, másrészt a háborús helyzet miatt az ukrán ellenzéknek csak korlátozott szerep jut, a hatalom az elnök és politikai támogatói kezében összpontosul, akik erről a hatalomról valószínűleg a háború esetleges befejeztével sem fognak lemondani. A beszélgetés során szó esett még a liberális gondolkodás túlkapásai, a woke és a gender ideológiák térhódítása okozta visszásságokról, valamint Románia és a Moldovai Köztársaság egyesítésére irányuló törekvésről, amelynek népszerűsége nőtt az utóbbi időben. Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
