Munkaerőhiány van, ázsiaiakkal is dolgoztatnának Takáts D. Ágnes babu 2024. 03. 06., sze – 17:04 Arad Jelenidő Munkaerőhiánnyal küszködik a megye, ami hátráltatja a vállalkozások fejlődését, és sürgősen szükség lenne akár 15 000 emberre, akiket az ázsiai országokból lehetne behozni – nyilatkozzák megyei intézmények és az üzleti szféra képviselői. Munkaerőhiánnyal küszködik a megye, ami hátráltatja a vállalkozások fejlődését, és sürgősen szükség lenne akár 15 000 emberre, akiket az ázsiai országokból lehetne behozni – nyilatkozzák megyei intézmények és az üzleti szféra képviselői. Kiemelik, hogy a megyében a nagyon alacsony munkanélküliség miatt nincs honnan kiválasztani a munkaerőt, még szakképzetleneket sem találni.Marinel Henteș, az Arad Megyei Munkaerő-foglalkoztató Ügynökség (AJOFM) igazgatója szerint több száz munkaadó keres munkaerőt az ázsiai országokból, havonta mintegy 1000 személyre adnak be kérelmezést. „Februárban Arad megyében a munkanélküliség valamivel egy százalék fölött volt, ami örvendetesnek tűnhet, de nincs honnan válogatni. Tapasztalataink szerint a munkanélküliségnek valahol a négyszázalékos tartományban kellene lennie ahhoz, hogy a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez szükséges szakképzés biztosított legyen. Mi közvetítünk, de később a munkaadók elutasítják az alkalmazottakat, mert nem felelnek meg a kínált állások feltételeinek” – mondja az AJOFM igazgatója.Andó András, az Arad Megyei Tanács kommunikációs és stratégiai osztályának ügyvezető igazgatója szerint az ázsiai országokból érkező munkavállalók jelentik a megoldást a munkaerőhiányra.„Több, Ázsiából munkaerőt hozó cég állapodott meg Aradon, és már több ezer Sri Lanka-i, nepáli, pakisztáni, indiai, bangladesi ember dolgozik a megyében. Az elmúlt években például csak Srí Lankáról 3000 embert hoztak Aradra, és ez átformálja a megye etnikai és társadalmi képét is. Egy másik állomány lehet Kelet-Magyarország. Az Arad Megyei Tanács egy 13,8 millió eurós projekttel korszerűsítette a határ menti utakat, és további tízmilliókat hozott be a határ és a város, illetve a megye ipari területeinek összekötésére, hogy megkönnyítse a munkaerő mobilitását. Sajnos, erre számítottunk, de Romániát nem vették fel a Schengenbe, és ennek a beruházásnak egyelőre még nincs hatása” – teszi hozzá Andó.Az Arad Megyei Bevándorlási Hivatal adatai szerint 2023-ban összesen 3561 nem uniós országból érkező munkavállalóra nyújtottak be kérelmet, ezt 2344 esetben hagytak jóvá. Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Iparkamara (CCIA) elnöke úgy véli, hogy a munkaerőhiányt nemcsak az Ázsiából történő importálással lehet megoldani, hanem a munkaerő áthelyezésével is az ország más megyéiből. Seculici szerint ehhez Aradnak jobb életkörülményeket kellene kínálnia.„Ahogy javulnak az életkörülmények, úgy válnak vonzóbbá a települést behálózó városok a belső migráció számára. A megoldást a helyi munkaerőben látom, a más megyékből érkező románokban, akik a hazájukba szeretnének áttelepülni. Fontos lépés lenne a szociális bérlakások építése, amely elfogadható áron biztosítaná a szükséges lakhatást. Aztán a szolgáltatások fejlesztése, olyan szinten, amilyet a románok általában külföldön keresnek. Az orvosi szolgáltatásokról, az iskolai szolgáltatásokról, a szabadidős lehetőségekről beszélek” – részletezi a CCIA elnöke.Jelenleg két Arad megyei városban, Kisjenőben és Borossebesen nulla a munkanélküliségi ráta.(Fotó: pixabay.com) Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
