Megemlékezés az arad-belvárosi baptista imaházban babu 2026. 08. 25., k – 18:11 Arad Hitélet Az arad-belvárosi magyar baptista imaházban augusztus 22-én és 23-án emlékeztek meg a gyülekezet megalakulásának 130. évfordulójára. Amint az ünnepi igehirdető lelkipásztor előre bocsátotta, a baptista kifejezés bemerítést, alámerítést jelent, utalva arra, hogy hivatás alapján, bemerítéssel keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően. Az arad-belvárosi magyar baptista imaházban augusztus 22-én és 23-án emlékeztek meg a gyülekezet megalakulásának 130. évfordulójára. Amint az ünnepi igehirdető lelkipásztor előre bocsátotta, a baptista kifejezés bemerítést, alámerítést jelent, utalva arra, hogy hivatás alapján, bemerítéssel keresztelnek Jézus Krisztus rendelkezésének és az újszövetségi gyakorlatnak megfelelően. A Kárpát-medencébe először német közvetítéssel jutott el, majd egyre több magyar ember lelke gyúlt lángra és a hit szikrája eljutott Arad vidékére is. A 19. század második felében több lánglelkű úttörő kereste fel Erdélyt és a Partiumot. Arad szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy Novák Antal bibliaárus igehirdetése nyomán új hitre jutott és megtért Kornya Mihály, a későbbi jeles misszionárius. Kornya Mihály szabadtéri bemerítései egyre nagyobb visszhangot keltettek a városban. A népes hallgatóság között a város jeles polgármestere, Salacz Gyula is megjelent az igehirdetésen, később felajánlotta segítségét a gyülekezetnek. Az aradi misszió első gyümölcseként 1897. augusztus 20-án Sárközi Rebeka bemerítésére került sor Kürtösön, a jeles parasztpróféta, Kornya Mihály által. Az aradi baptista misszió további sorsára nézve, meghatározó jelentőséggel bírt a komoly műveltséggel rendelkező tehetséges gazdatiszt, id. Bordás Istvánnak és feleségének a hitre jutása. Id. Bordás István megható nyilatkozata Kornya Mihály személyére vonatkozóan így hangzott: „mert embert így beszélni még nem hallottam.” Nagy jelentőséggel bírt az is, amikor dr. Culman Géza vette át a gyülekezetben a lelkipásztori tisztséget. Hálás szívvel gondolunk arra is, hogy Isten sok új lelki testvért vezetett a gyülekezet élére, valamint sok új megtérő csatlakozott a közösséghez. Az 1920-as évektől jelentős szerepet kap a gyülekezet életében a Gedeon Férfikör, majd beindul az ének-zenei élet egyik legszebb kora a nagy tehetségű Lajos Vilmos vezetésével. Kornya Mihály javaslatára Fónagy Albert úttörő missziómunkás 1896 tavaszán családjával együtt, Aradra költözött, hozzájuk csatlakozott néhány hónap múlva Kiss Sándor bibliográfus. Mindkettőjük családi otthona misszióállomássá vált, ahol az ige magját hintették el az Isten után vágyó lelkek számára. Rövidesen kisebb misszióállomások létesültek a Választó, a Kórház, a Dohány, majd a György és az Illés utcában is. E kornak a jelentőségét emeli, hogy az 1920-as évek elején ismét felduzzadt a gyülekezet létszáma, ezért elkezdtek foglalkozni az imaház építés tervével. Akkoriban eladó volt egy meglehetősen nagy épület a Kálvin utca 35. szám alatt, amely a régi, Közép utcai imaház szomszédságában állt. Ezt az épületet vásárolták meg elődeink és alakították át gyülekezeti imateremmé. A teljes közöség lelkes összefogását Istenünk áldása kísérte, ennek eredményeként, 1924. augusztus 19-én imaház megnyitó ünnepélyre került sor. Akkor id. Bordás István, az aradi gyülekezet tisztes elöljárója ajkáról Mózes szavai csendültek fel: ha a te orcád nem jár előttünk, ne vigy ki minket innen. (2 Mózes 33:15)A gyülekezet életében jelentős munkát végeztek olyan elöljárók, mint D. Nagy István, valamint id. Kiss Lajos. Hasonlóan nagy jelentőséggel bírt a tehetséges Megyesi József lelkipásztor Aradra érkezése. Ebben az időben az énekkar vezetésében jelentős szerepet vállalt Crisán György, ifj. Kiss Lajos, valamint Hajdu Sándor. Megyesi József testvér után került Aradra a nagy munkát végző Kiss László, őt követte a fiatal tehetség, ifj. Chiciudean Miklós, majd dr. Vass Gergely. Zenei téren is megmutatkoztak az ifjú tehetségek, mint ifj. Kiss László, Szűcs János, Szűcs Ernő, valamint a tehetséges orgonaművész, Garai Zsolt. Több feledhetetlen, jeles esemény volt a gyülekezet életében, amelyekről az élő, őszinte hívő tagok nem feledkeztek el. Bátkai Sándor javaslatára ugyanis 2006-ban szervezték meg az Aradról elszármazottak hazajövetelével, a gyülekezet első, szívet-lelket megmozgató világtalálkozóját. A lelkesedés oly nagy volt, hogy újabb 10 év után sor került a második világtalálkozó megszervezésére. Ezt követően szükségszerű lelkipásztorváltás történt. A gyülekezet komolyan foglalkozott az Ige népszerűsítésével, még olyan módon is, hogy nagyra értékelt vendéget hívtak meg népszerű előadások megtartására. Az alkalmi meghívottak között volt Balczó András, Dr. Papp Lajos, Jókai Anna, Dr. Mészáros Kálmán, Mező Misi, a híres énekes, vagy a nagyra értékelt labdarúgó, Gera Zoltán.Most, amikor a 130. határkőhöz érkeztünk, Istenünk iránti hálával gondolunk arra, hogy Szabó Sándor személyében új, fiatal és tehetséges lelkipásztorral ajándékozta meg gyülekezetünket. Az újabb évfordulót is az Aradról elszármazottak nagy csoportjával ünnepeltük. A kedves meghívottak között volt Faragó Péter, Bognár Levente, Fekete Károly és Veres Attila, akik szép szavakkal köszöntötték a gyülekezet közösségét. Most, a 130. határkőnél hálás szívvel gondolunk az áldozatos életű úttörőkre, mennyei Atyánk gondviselő szeretetére, amely megőrizte közösségünket 130 éven keresztül. Ezek után mi, késői utódok boldogan jelenthetjük ki: Soli deo Gloria – Egyedül Istené a dicsőség.Bátkai Sándor Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
