„Kormányzásra voltunk ítélve” Pataki Zoltán babu 2025. 09. 29., h – 14:43 Temes Jelenidő Hogyan lesz valakiből aktív és befolyásos kisebbségi politikus? – címmel, a 10. Temesvári Magyar Napok keretében kávéházi beszélgetésre került sor Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével. A nagy érdeklődést kiváltó beszélgetést Bartha Csaba rádiós szerkesztő moderálta, a szövetség befolyásos politikusát Molnár András parlamenti képviselő, helyi RMDSZ-elnök mutatta be az egybegyűlteknek. Hogyan lesz valakiből aktív és befolyásos kisebbségi politikus? – címmel, a 10. Temesvári Magyar Napok keretében kávéházi beszélgetésre került sor Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével. A nagy érdeklődést kiváltó beszélgetést Bartha Csaba rádiós szerkesztő moderálta, a szövetség befolyásos politikusát Molnár András parlamenti képviselő, helyi RMDSZ-elnök mutatta be az egybegyűlteknek.Molnár András felvezetőjéből megtudtuk, hogy Csoma Botond első kézből ismeri a parlamenti csörtéket, a frakciók közötti feszültségeket, konfliktusokat. Élesen vitázik és érvel, ha kell, legutóbb egy AUR-os politikussal volt kemény szócsatája. Az RMDSZ-hez 2004-ben csatlakozott Csoma Botond politikai pályafutásának felvázolása után a beszélgetés fő témája a költségvetési hiány csökkentését célzó reformfolyamat volt, amely egyre nagyobb társadalmi feszültségeket gerjeszt. Csoma Botond eleve leszögezte: ezek a megszorító intézkedések fájdalmasak, de elkerülhetetlenek, mert Románia költségvetési deficitje ma már meghaladja a 10%-ot, ami az európai országok között a legmagasabb, ilyen mértékű költségvetési deficittel csak Dél-Amerikában találkozhatunk. Az ország helyzetét tovább nehezíti a külkereskedelmi deficit, amelynek értéke meghaladja a 30 milliárd dollárt. A költségvetési deficitet közigazgatási reformokkal néhány év alatt elfogadható mértékűre lehet csökkenteni, a külkereskedelmi deficit csökkentésére azonban nincs reális esély, mert nincs meg hozzá az exportképes termelői kapacitás.„Amikor 2023-ban az RMDSZ-t kirúgták a kormányból – alig néhány hónappal azután, hogy Marcel Ciolacu kormányfő a minisztereinket dicsérte a temesvári RMDSZ-kongresszuson –, 5,4%-os volt Románia költségvetési deficitje, 2024 végére pedig elérte a 9,8%-ot” – mondta Csoma Botond, aki azt is megjegyezte, hogy a nagy pénzosztástól remélték Ciolacuék a parlamenti és az elnökválasztási győzelmet, de még ez sem jött össze nekik. „Az ország annyira válságos helyzetbe került a tavalyi év végén, hogy az európai irányultságú pártoknak össze kellet fogni, mentsék, ami menthető. Ebben a helyzetben kormányzásra voltunk ítélve” – mondta Csoma Botond, aki szerint csak abban reménykedhetünk, hogy a kormánykoalíció az elkövetkező 3,5 évben kivezeti az országot a válságból. „Nem szabad elveszítenünk a reményt, és abban kell bizakodnunk, hogy valahogy ez a kormány visszaállítja az állampolgárok bizalmát az intézményekben, és 2028-ra, amikor újból parlamenti választások lesznek, remélem, hogy jobb helyzetben leszünk. Könnyű nem lesz, sajnos, de valahogy túl kell élnünk ezt az időszakot. A reményt nem szabad elveszíteni!”A Nyugati Jelen arra vonatkozó kérdésére, hogy mi történhet ellenkező esetben, ha a választóknál betelik a pohár 2028-ig, és a jelenlegi ellenzék összefog a mostani kormánypártok ellen, Csoma Botond így válaszolt: „Amennyiben ez a kormány nem tudja kivezetni az országot a válságból, megtörténhet, hogy a szélsőségesek 60%-ot visznek el 2028-ban. Most is erősödnek, a közvélemény-kutatások nem tudom, milyen mértékben tükrözik a valóságot, az egyik 34%-ra mérte az AUR-t a másik 41%-ra. Mivel csak ők vannak ellenzékben – a POT és az SOS szerintem el fognak tűnni, nem fogják elérni a parlamenti küszöböt –, ha a mostani kormány nem lesz sikeres, nagyon könnyen olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy 2028-ban kormányra kerül az AUR. A politikában nehéz jósolni, de sajnos van ráesély.”Az RMDSZ-nek arra is vigyáznia kell ebben a kiélezett helyzetben, hogy a megszorító intézkedések ne menjenek a nemzeti közösségek érdekeinek rovására. Csoma Botond elmondta, hogy a magyar iskolák összevonását nagyrészt sikerült megakadályozni, a közberuházások egy részének leállítása pedig egyformán érinti a román és a magyar önkormányzati vezetőket, de az RMDSZ-nek sikerült elérni azt, hogy a Bolojan javasolta 40%-os megvalósítási határt csökkentsék le 30%-ra. A közigazgatási átszervezés kérdése egyelőre nincs napirenden. Ezt már 2011–12-ben Băsescu meg akarta csinálni, akkor az RMDSZ-nek abban a formában sikerült megakadályozni. „Szerintem bármilyen közigazgatási reform lesz, az bennünket negatívan fog érinteni – mondta Csoma Botond.– A kérdés csak az, hogy milyen mértékben fogja negatívan érinteni, ezt mi elmondtuk a partnereinknek is. Az a fontos, hogy ne veszítse el a romániai magyar közösség a befolyását és a fontosságát bizonyos intézményekben”. Ami a kisebbségi jogok bővítését illeti, az sajnos már az ukrán háború kirobbantásakor lekerült a napirendről, tette hozzá Csoma Botond.Az RMDSZ külpolitikájára vonatkozó kérdésre válaszolva Csoma Botond leszögezte: az RMDSZ nem feltétlenül a magyar kormánypárttal van jó viszonyban, hanem a mindenkori magyar kormánnyal. „Érdekvédelmi szervezetként mi nem engedhetjük meg magunknak Romániában, hogy a magyar kormánypárttal, Magyarország kormányával ne legyünk jóban. Nem mindig volt az RMDSZ-nek jó viszonya a mostani kormánypárttal, de 2013–14 óta, úgy érzem, hogy rendeztük ezt a viszonyt, és úgy gondolom, hogy az ideológiai megközelítésen túl – van, akinek ez szimpatikus, van, akinek ez nem szimpatikus – úgy érzem ez a romániai magyarok érdekét szolgálta.” Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha Magyarországon kormányváltásra kerül sor, a válasz szintén egyértelmű volt: az RMDSZ-nek a mindenkori magyar kormánnyal jó viszonyt kell ápolnia, ez a romániai magyarok érdeke. Hozzászólások Szupercím: Kávéházi beszélgetés Csoma Botonddal, az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőjével Sliderban megjelenés: Ki
