Két telt ház, elismerő kritikák – így fogadták a Tótékat Bukarestben

Két telt ház, elismerő kritikák – így fogadták a Tótékat Bukarestben babu 2026. 10. 23., p – 14:58 Temes Kultúra A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Tóték című előadása két teltházas esttel szerepelt a 36. Országos Színházi Fesztiválon (FNT). A Horváth Hunor rendezésében készült produkciót október 17-én és 18-án láthatta a bukaresti közönség a Bulandra Színház Liviu Ciulei termében. A vendégjáték élénk visszhangot váltott ki: az előadásról már két részletes kritika jelent meg, és a közösségi médiában, különböző színházi Facebook-csoportokban is számos elismerő vélemény olvasható. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Tóték című előadása két teltházas esttel szerepelt a 36. Országos Színházi Fesztiválon (FNT). A Horváth Hunor rendezésében készült produkciót október 17-én és 18-án láthatta a bukaresti közönség a Bulandra Színház Liviu Ciulei termében. A vendégjáték élénk visszhangot váltott ki: az előadásról már két részletes kritika jelent meg, és a közösségi médiában, különböző színházi Facebook-csoportokban is számos elismerő vélemény olvasható.A bukaresti nézőket különösen a társulat színészi teljesítménye, a nagyszabású színpadi megoldások és a magyar, illetve román nyelv természetes együttélése ragadta meg. A közösségi médiában közzétett beszámolókban visszatérő motívum a színészek kivételes összjátéka, ének- és mozgáskultúrája, valamint az előadás erős érzelmi hatása. Többen a temesvári társulat sokoldalúságát és a színpadi összhangot emelik ki.A bukaresti vendégjáték után elsőként Nona Rapotan közölt részletes kritikát a BookHUB kulturális portálon, október 19-én. A szerző szerint Horváth Hunor rendezésében a Tót család tragédiája egy egész közösség történelmi kiszolgáltatottságáról beszél. Különösen erős rendezői döntésnek tartja, hogy a fronton szolgáló fiú mindvégig jelen van az előadásban. Hajas Krisztián szavak nélküli játéka a család tehetetlenségét és a háború értelmetlenségét teszi átélhetővé. Rapotan szerint ezzel a megoldással az előadás „veszít az abszurd komikumából, és mélységet nyer”, miközben az egyéni és a közösségi felelősség kérdését is felveti.A kritikus az élő kameraképek, a párhuzamos színpadi történések és a zenekar együttes jelenlétét időnként túlzottan összetettnek találja, Horváth Hunor rendezését azonban olyan művészi állásfoglalásnak tekinti, amely esztétikai vitára ösztönöz. A temesvári társulat teljesítményét külön elismeréssel illeti, és hangsúlyozza, hogy az előadás nem véletlenül került be az idei Országos Színházi Fesztivál válogatásába.Bogdan Geană október 20-án, a Poezie.ro oldalán megjelent kritikájában elsősorban az Örkény-mű bánsági újraértelmezését méltatja. Részletesen foglalkozik Horváth Hunor és Orbán Enikő szövegadaptációjával, amelyben a magyar és a román nyelv használata a szereplők közötti hatalmi viszonyokat is meghatározza. Geană különösen találónak tartja, ahogyan az előadás a bánsági többnyelvűségből, a helyi kulturális utalásokból és a régió történelméből építkezik. Az élő kameraképek, a zenekar, a színészek mozgása és a nézőtérbe benyúló színpadi járda használatát is elismerően értékeli. Írását azzal a kívánsággal zárja, hogy Horváth Hunor további rendezései minél gyakrabban jussanak el Bukarestbe.Ami a színészi alakításokat illeti, Nona Rapotan Ionesco házaspárjainak világához hasonlítja Borbély B. Emília és Mátyás Zsolt Imre játékát, méltatja Bandi András Zsolt őrnagyának hitelességét, Tóth D. Zsófia narrátori szerepét és Balázs Attila postásának finom, takarékos gesztusait. Bogdan Geană a család tagjait alakító Borbély B. Emília, Mátyás Zsolt Imre és Lőrincz Rita, valamint Bandi András Zsolt játékát emeli ki, és külön elismeréssel ír Hajas Krisztián több mint háromórás fizikai jelenlétéről.A fesztiválszereplés szakmai visszhangjához tartozik az a beszélgetés is, amelyet Daniela Șilindrean készített Horváth Hunor rendezővel, és amely a Teatrul azi / Színház ma szakfolyóirat 36. Országos Színházi Fesztiválra megjelent különszámában olvasható. Szintén a visszhangok sorát bővíti, hogy Andreea Săndulescu Tóték című produkcióhoz tervezett jelmezei eljutottak a W.O.R.K. című Bukaresti Díszlettervezési Biennálé kiállítására is. A hagyományos viselet ihlette ruhák a népi öltözetek formavilágát és jellegzetes motívumait értelmezik újra kortárs színházi eszközökkel, a jelmezek így az előadás látványvilágának önálló művészi értéket képviselő elemei is. A bukaresti vendégjáték sajtóvisszhangja még korántsem zárult le. A következő időszakban további kritikák és szakmai értékelések megjelenése várható, amelyekről a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a későbbiekben beszámol.A FNT-előadások kapcsán megjelent kritikák:Nona Rapotan: În casa Familiei Tót liniștea e cuvânt interzis – BookHUB, 2026. október 19.Magyar fordításban: A Tót családnál a nyugalom tiltott szóBogdan Geană: Pas d’accord avec... blestemul mesajului predefinit de-a stânga și de-a dreapta tezismului – Poezie.ro, 2026. október 20. (Magyar fordításban: Pas d’accord avec… Az előre meghatározott üzenet átka a tézisszerűség innenső és túlsó oldalán)A jelmezek látványa a W.O.R.K. Bukaresti Díszlettervezési Biennálén: ebben a videóban.A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közleményeFotók: Beliczay László Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki


Citește articolul complet pe Nyugati Jelen Arad

Alte știri din Nyugati Jelen Arad