Ismerkedés a máriaradnai kegytemplommal Balta János babu 2023. 08. 09., sze – 17:06 Arad Jelenidő A III. résznek a felvezetőjében is elnézést kellett kérnem a kedves Olvasótól, amiért az előző rész után eléggé megkésve folytattam az RMDSZ Arad Megyei Nőszervezete kezdeményezte kirándulásról szóló krónikát, ezúttal is hasonló érveket hozhatnék fel… A III. résznek a felvezetőjében is elnézést kellett kérnem a kedves Olvasótól, amiért az előző rész után eléggé megkésve folytattam az RMDSZ Arad Megyei Nőszervezete kezdeményezte kirándulásról szóló krónikát, ezúttal is hasonló érveket hozhatnék fel… Hazafelé jövet, megálltunk dr. Konopi Kálmánnak, az európai hírű gabonanemesítőnek az odvosi kastélyánál, illetve nemesítő laboratóriuma manapság lehangoló helyszínénél. Ott felidéztük a búzanemesítésben elért eredményeit, továbbá a tragikus sorsát, a kommunista rezsimben történt kisemmizését. Az egykori laboratórium romos épületéhez, valamint a felmenői építette, ugyancsak romos katolikus templomhoz, amely mellett Konopi Kálmán és felesége, Goyér Vilma számára készült nyughely. A dzsungellé vált cserjék, aljnövényzet miatt már nem lehetett odajutni. Boda Ferenc ismertetője a kegytemplomrólUtunkat folytatva, Lippára, illetve Máriaradnára érkeztünk, ahol a kegytemplom előtt Boda Ferenc kegytárgykereskedő várt reánk. Amint kiderült, a kegytárgyak mellett, a máriaradnai kegyhely történetét is alaposan ismeri. 1325-től kezdve Lippán, tehát a Marosnak a bal oldalán telepedtek le a ferences szerzetesek, akiket Károly Róbert magyar király hozott Lippára azzal a céllal, hogy itt kolostort alapítsanak, építsenek. Meg is történt, huzamos ideig, 1551-ig állt a templom és a kolostor egyaránt, de a törökök elfoglalták a Bánságot, majd 1552-ben Temesvárt is. 1716-ig az országnak e része török uralom alatt állt, mindaddig, amíg Szavojay Jenő herceg vissza nem foglalta Temesvárt és a Bánságot. A radnai szőlőkben előbb 1520-ban épült egy szegényes kápolna, amelyet a lippai ferencesek láttak el lelki szolgálattal. 1551-ben azonban, ahogyan említette, a törökök elfoglalták Lippát és a kolostort is. Több változat is elterjedt a radnai szerzetesekről, akik egyik változat szerint, a radnai dombok között bujdosva maradtak itt. Az egyházi változat szerint, a ferencesek elhagyták Radnát, de közülük kettő 1626-ban visszatért ide, és a török vezérek eltűrték őket a szegényes kápolna mellett. Abban viszont 1668-ban megjelent egy kép, amely a Kármelhegyi Boldogasszonyt ábrázolja, karján a kisded Jézussal. A képet egy bosnyák kereskedő, Vikonovác György ajándékozta a kápolnának. Ő gyakran járt Nyugat-Európában, ahol megszerezte a nyomdában, papírból készült képet, amit az otthonában tartott. Amikor azonban betöltötte a 80. életévét, 1668-ban úgy döntött, hogy annak jobb helye lenne a ferencesek szegényes kápolnájában. Ott a jelzett kép volt a legértékesebb mindaddig, ameddig a törökök fel nem gyújtották az épületet. A törökök ugyanis szerették volna visszaszerezni Lippát, 1695 szeptemberében elég nagy csata zajlott az osztrák és a török seregek között. A törökök a harc előtt felgyújtották a radnai oldalon lévő szegényes kápolnát, amiből a tűzvész után egyetlen tárgy, az a papírból készült kép maradt, amelyik Máriát ábrázolta a karján tartva a kisded Jézust. Azt a Jóisten csodálatos módon megőrizte a tűzvészben is. E csoda beindította a zarándoklást Radnára, ahova az emberek azzal a meggyőződéssel érkeztek, hogy ott a Jóisten csodát tett. Azért választotta e kegyhelyet, hogy bizonyos védelmet biztosítson neki. Az emberek számos betegségben szenvedve, abban a reményben érkeztek Máriaradnára, hogy itt a Jóisten meghallgatja az imádságukat. Nagy fontossággal bírt számukra, hogy a Szűzanya közbenjár Istennél az imádságuknak a tolmácsolásában. Az embereknek a hite, a meggyőződése valósággá vált, hiszen számos csoda történt e kegyhelyen, csodálatos gyógyulások történtek. Aradiak pestisellenes zarándoklataA zarándoklatok már akkor beindultak, amikor a törökök még nem hagyták el végleg e vidéket. 1708-ban jegyezték be az első zarándoklatot, amelyen az aradi lakosok vettek részt, mert akkoriban nemcsak Európában, hanem Aradon és környékén is pestisjárvány szedte áldozatait. Egy Mária Gumor nevű hölgy is megbetegedett, és éjjel, álmában megjelent a Szűzanya, aki azt mondta: az aradi lakosok csak úgy szabadulnak meg a pestistől, ha elzarándokolnak Máriaradnára, és a Jóistentől segítséget kérnek. A hölgy még néhány hétig élt, de akinek tehette, elmondta az álmát, ugyanakkor a hatóságok is mindent megtettek a járvány terjedésének a megakadályozásáért. Az egyház közvetítésével indították el az aradiakat a zarándoklatra, hogy imádkozzanak, kérjék a Jóistent, illetve Szűz Máriának a közbenjárását, hogy az aradiak megszabaduljanak a pestisjárványtól. Az akkori krónikások szerint, miután az aradiak részt vettek a máriaradnai zarándoklaton, egy csodatevő kép előtt imádkoztak a Jóistenhez, kevés idő múlva csoda történt Aradon. Nem jelentkeztek új megbetegedések, hamarosan eltűnt a járvány, mintha egy kéz elvágta volna. Az emberek hamar elterjesztették a csoda hírét, hogy Radnán van egy csodatevő kép, amelynek a közvetítésével Mária közbenjár Istennél a járvány megszűnéséért. Évről évre egyre többen jöttek el a csodatevő képhez. Mivel a ferencesek elvesztették a lippai kolostort és templomot, valamint a radnai szegényes kápolnát, már ők is gondolkodóba estek: maradjanak vagy máshova telepedjenek. Mivel a képnek a tűzvészben történt megmaradása, a ferenceseknek is üzent, 1720–23 között újból templom épült, majd 1725-től kezdve kolostor is. Egyre többen zarándokoltak Máriaradnára, ezért az új templom kicsinek bizonyult, 1756-ban lebontották a 33 évvel azelőtt épült templomot, és 1756. július 7-én, pünkösdhétfőn letették a mostani kisbazilikának az alapját, amely 26 évig épült a Szűzanya oltalmában, barokk stílusban, a magassága 67 méter. Amikor 1782-ben befejezték, a templom két alacsonyabb toronnyal rendelkezett, de a ferences szerzeteseknek az álma 1911-ben vált valóra, amikor 30 méterrel megemelték mindkét tornyot. Azóta a homlokzat olyan, mint manapság. Különleges értékek a kegytemplombanA kisbazilika történetében érdekességnek számít: amikor 1820-ban Rudnai Sándor gyulafehérvári püspököt VII. Piusz Pápa kinevezte esztergomi érseknek, el kellett jönnie a máriaradnai kegytemplomba, hogy itt várja a pápai küldöttet. Attól át kellett vennie a kinevezést, amivel Esztergomban bizonytani tudta: a pápa őt nevezte ki esztergomi érsekké. Mivel Rudnai Sándor várakozás közben 3 hetet töltött Máriaradnán, megszerette a kegyhelyet, szemtanúja volt az itt zajló sok zarándoklatnak, sőt az itt megtörtént néhány csodának is, ezért az utolsó prédikációjában azt mondta: „El fogom hagyni Máriaradnát, de a szívem végleg itt fog maradni. A Jóisten nem fog annyi időt adni, hogy valaha visszatérjek Máriaradnára, de a szívem végleg itt fog maradni.” A Radnán tartott utolsó miséjén mondottak alapján, senki nem tudta, 1820-ban mire gondolt. 1831-ben azonban, a halála előtt egyetlen kívánsága volt, amit a végrendeletében is leírt: amikor a Jóisten magához hívja, a szívét vegyék ki a testéből, és vigyék el Máriaradnára, ahol a templomban a kegyképhez minél közelebb tegyék. A végrendeletét teljesítették: a szívét egy urnába, formalinba tették, és elhozták Máriaradnára. Tehát közel 200 éve itt őrzik Rudnai Sándor esztergomi érseknek a szívét. Megérdemli, mert amikor elhagyta Máriaradnát, két szép, ékkövekkel díszített aranykoronát is rendelt, hogy azok rá legyenek csatolva a kegyképre, és mindenki tudhassa: a templom kincse a főoltár fölé van helyezve. Neki köszönhetően, 1820-tól a kegykép két szép koronával van ékesítve. A továbbiakban Boda Ferenc felhívta a figyelmet a templom jobb oldali falába beépített kőre, amelyen jól látható egy ló patájának a nyoma, illetve látható egy lovas török, miközben a kő alá magyarul van írva: „Ím e török lovagolva e helyre bejutni akarván, ménje patája nyoma, megörökült e kövön.” Amikor a törökök e területeken uralkodtak, a Jóisten Radnán még tett egy csodát: amikor Lippáról egy török vezér katonákkal átjött Radnára meglátogatni a két szerzetest, mivel nem kaptak pénzt, kifosztották a kápolnát. A török vezérek mindig lóháton mentek be a kápolnába, ahol egyik alkalommal a kőbe ragadt a lónak a patája, ezért nem tudott bemenni. A vezér leszállt a lóról, és megparancsolta a katonáinak is, hogy térden állva kérjenek Istentől bocsánatot! Utána negyed órával a lovának a lába kiszabadult a kő fogságából és elmehetett. Ugyancsak a templom főoltárának a jobb oldalán található egy festmény, amelyen nagyon ritka téma van megörökítve: a Szűzanyának az eljegyzése Szent Józseffel, amit 1781-ben egy bécsi tanár festett, majd 1996–98 között egy aradi festő felújított. A bejárat fölött áll a templom orgonája, ami 1905-ben, Temesváron készült. A Wegenstein és Fiai cég építette a pneumatikus orgonát 2 manuális játszóasztallal, 26 regiszterrel, 1580 síppal, és manapság is tökéletesen működik. Egy igen tehetséges fiatal hölgy, Bodrogi Andrea játszik rajta, kíséri a pallérozott, szoprán énekével. 1992-től, II. János Pál Pápa a kegytemplomot Pápai Bazilica Minor rangra emelte. Máriaradnai búcsúünnepségekA templom két nagy búcsúünnepe augusztus 15-én, és szeptember 8-án Nagyboldogasszony, illetve Kisboldogasszony napján van, amikor messze földről is elzarándokolnak a hívek. Régiónkban a magyarok, a románok, a németek és horvátok számára a legfontosabb zarándokhely volt Máriaradna, ahol minden nemzetiség tisztelte egymást, együtt imádkozott. Augusztus 15-én, illetve szeptember 8-án mintegy 20-25 ezer hívő látogatja meg a kegytemplomot, ahol békességben együtt imádkoznak a Szűzanya közbenjárásáért, Istenhez. Mivel a valódi zarándoklat a gyalogos, régebben a zarándokok nagy távolságokról is gyalog érkeztek, mindenki a saját anyanyelvén megtartott búcsús misén vett részt. A Bánság mindig az egymás megbecsülésében, tiszteletében élő embereknek az otthona volt, amit méltóképpen képvisel a máriaradnai kegyhely.Boda Ferenc részletekre kitérő, magvas előadása után a főoltárnál öt percig imádkoztak, majd a tehetséges fiatalember bemutatta a kegytemplom igen gazdag képtárát, annak több száz műalkotását a különböző ünnepi alkalmakon ajándékba kapták. Hozzászólások Szupercím: Autóbuszos kirándulás Marosillyére (IV.) Sliderban megjelenés: Ki
