Hunok, magyarok, türkök és kabarok Chirmiciu András magdi 2025. 08. 08., p – 14:15 Magazin Egy friss genetikai és régészeti kutatás alapjaiban írja újra a magyar őstörténetet: az Aba-nemzetség tagjai az Árpád-házhoz hasonlóan a belső-ázsiai hun birodalomból származnak, és rokonságban állhattak egymással. Egy friss genetikai és régészeti kutatás alapjaiban írja újra a magyar őstörténetet: az Aba-nemzetség tagjai az Árpád-házhoz hasonlóan a belső-ázsiai hun birodalomból származnak, és rokonságban állhattak egymással.A Magyarságkutató Intézet (MKI) nagyméretű genetikai kutatásokat indított el bő egy évtizede, melyek célja a magyar királyok maradványainak azonosítása, illetve méltó tisztelettel való örök nyugalomba helyezése. A kutatások Kásler Miklós, az MKI vezetőjének égisze alatt folynak a budapesti országos onkológiai intézet, a szegedi egyetem genetikai tanszéke és számos külföldi egyetem együttműködésével. Mindenekelőtt a székesfehérvári osszárium (csonttár) anyagát vizsgálják, de más belföldi és külföldi helyszínekről is vettek mintákat. Például a Heves megyei abasári monostor sírjait is feltárták, ahol az Aba nemzetség tagjai nyugszanak. A Neparáczki Endre genetikus és Makoldi Miklós régész vezetésével 2021–22-ben zajlott ásatások során legalább két réteget tártak fel, az egyik a 15. századhoz kapcsolható, a másikban a 11. században elhunyt emberek földi maradványaira bukkantak. Legendás vagy valós hun eredet?A székesfehérvári kutatások révén már korábban megállapították, az uralkodói dinasztia genomjának feltérképezése alapján, hogy az Árpád-ház egészen biztosan eurázsiai, nem finnugor eredetű. Az abasári leletek megvizsgálása alapján az is kiderült, hogy az Aba nemzetség is belső-ázsiai származású, sőt, rokonságban áll az Árpád-házzal, derül ki a kutatás nemrég – egyelőre csak angolul – közzétett eredményei szerint. A férfiági haplocsoport alapján a hun (Hsziongnu) birodalomból származó eredetet valószínűsítenek, ami egybevág az Árpád-házi királyok genetikai profiljával. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a honfoglalás idején, de már jóval korábban is szoros kapcsolatok lehettek a két nemzetség között. Sőt, a magyarság legendás hun eredete – amit a modern tudomány határozottan elutasít – is más megvilágításba kerülhet, ha nem is az egész magyar népet illetően, de legalábbis a honfoglalókori uralkodói réteget illetően. Honfoglaló kabarokA történeti források szerint az Aba nemzetség ősei, Ed és Edömén kabarok voltak (Anonymusnál: kunok), de a genetikai eredmények szerint a kifejezés valójában a korai, közép-ázsiai „Qun” vagy hun eredetű népcsoportokra utalhat. A keleti sztyeppén – a népvándorlás „autópályáján” – amúgy is nagy volt a keveredés az évszázadok során, germán (gót, gepida), iráni (szkíta, szarmata, jász/alán) és mindenekelőtt türk (hun, avar, bolgártörök, besenyő, úz, kun, később tatár, mongol) népek vagy népmaradványok között. A bolgár például eleve keveréket jelentett ótürk nyelven, egyes történészek szerint a székelyek is ennek a hamar szétesett, kevert törzsszövetségnek a tagjai lehettek, pontosabban a bolgártörök eszkil nemzetségből származnak. A magyarok ősei is könnyen bekerülhettek ebbe a nagy keveredésbe. A számos türk népnél fellelhető hun eredetmítosz is alighanem erre a keveredésre vezethető vissza, amikor törzsszövetségek jöttek létre és bomlottak fel, s amikor a kulturális és nyelvi hatások kölcsönösek voltak. A legendás Attila hun királytól való származás-mítosz például előfordul – halványan – a mai bolgároknál is, a törököknél pedig markánsan.A türk eredetű kabarok még a honfoglalás előtt lázadtak fel a hatalmas kazár birodalom ellen, és abból kiválva a magyarokhoz csatlakoztak az Etelközben nyolcadik törzsként. A honfoglalás előtti időket azonban nehéz lesz feltárni helyszíni ásatások révén. Magyar tudósok már kutattak Ukrajna déli és keleti vidékein, a honfoglalás előtti Levédiában és Etelközben, a 2022-es orosz katonai invázió óta azonban éppen arrafelé dúlnak a leghevesebb harcok, a terület jelentős része orosz megszállás alatt áll.A történeti források meglehetősen ellentmondásosak, számos történész három kabar törzset – Örs, Berény és Varsány – feltételez, Biborbanszületett Konstantin bizánci császár viszont azért említi együtt, mert nem volt külön fejedelmük, mind a három kabar törzs fölött ugyanaz a fejedelem állt. A tudós bizánci császár első kézből tájékozódott, a De administrando imperio című, 950 körül írt korszakos munkájában a Bulcsú (Vérbulcsú) vezette magyar küldöttségtől kapott információkat használja fel. Mindez kb. 50 évvel a honfoglalás után történt, amikor még frissek lehettek az emlékek az új haza megszerzéséről, s a magyar küldöttség tagjai személyesen ismerték Árpád nagyfejedelem fiait, ha már magát Árpádot nem. A bizánci forrás szerint a türköknek nevezett honfoglaló magyarok nyolc törzsből állnak: első a kabarok törzse, a második a Nyék, a harmadik a Megyeri, a negyedik a Kürtgyarmat, ötödik a Tarján, hatodik a Jenő, hetedik a Kér, nyolcadik a Keszi. Ezek közül csak a Nyék és a Megyeri elnevezés finnugor eredetű, az összes többi türk, az összetett Kürtgyarmat elnevezés pedig eleve két – valószínűleg kisebb – törzs egyesülésére utal.A kabarok korán beolvadtak a magyarságba, az említett korabéli bizánci forrás szerint még nem adták fel eredeti türk nyelvüket, de már mindenki tud magyarul. Teljes beolvadásuk kb. további 50 évvel később, Szent István király és Aba Sámuel fejedelem idején következhetett be a legtöbb történész szerint.Egyeseknél az is felvetődött, hogy a székelyek lennének a kabarok utódjai, mivel a külön közösség és mégis szívvel-lékekkel magyarok kettőség ugyanúgy érvényes a mai székelyekre, mint az egykori kabarokra. A kötődés azonban alaptalan, egyrészt, mert a székelyeknél semmilyen legenda vagy népi monda sincs, amely a kabar eredetre utalna, másrészt pedig azért, mert a kabar az egyetlen honfoglaló törzs, amelynek ismert a szállásterülete. Míg a másik 7 törzs esetén a mai napig nem sikerült megállapítani, hogy melyik törzs a Kárpát-medence pontosan melyik vidékén telepedett le, a kabarokról egyértelműen tudni lehet a krónikákból, hogy annak észak-keleti részén, a Mátra vidékén, Eger–Miskolc–Kassa térségében telepedtek le, utódaik pedig a mai palócok. Az „a” hangot nélkülöző, jellegzetes palóc nyelvjárásban (ásszony, fokhágymá, szálonná stb.) egyesek egykori türk nyelvűk utolsó aprócska maradványát látják.Egykori szállásterületükre, az Aba nemzetség későbbi birtokaikra viszont évszázadokra rányomták bélyegüket, amint a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Abasár, Abaújvár, Abaújszántó és számos más helységnév bizonyítja. Családi legendájuk szerint a nemzetség Attila királytól származik, méghozzá Csaba királyfi révén – akárcsak a székely legendákban. Az abasári régészeti ásatások(Fotó: https://kekesonline.hu/) Hozzászólások Szupercím: Tudomány és történelem Sliderban megjelenés: Ki
