Hankó Balázs: A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt Erdélyben is biztosítani kell babu 2024. 08. 22., cs – 17:29 Krónika A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron. A magyarországi felsőoktatási és szakképzési modellt az egész Kárpát-medencében, így Erdélyben is biztosítani kell: versenyképes és magyar identitású egyetemek kellenek, valamint olyan szakkollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer, mely a fiatalok szülőföldön maradását erősíti – húzta alá Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter csütörtökön Kolozsváron.A tárcavezető a Határok nélküli oktatási lehetőségek – hazai érvényesülés és magyarországi képzések című kerekasztal-beszélgetésen vett részt. A 15. Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Ifjúsági udvarban tartott panelbeszélgetés másik két meghívottja Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár és Szabó Ödön parlamenti képviselő, a román képviselőház oktatási szakbizottságának alelnöke volt. A Jakabffy Elemér Alapítvány szervezte eseményt László Petra, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke moderálta.Hankó Balázs rámutatott: Erdélyben is szakképzett munkaerőre van szükség, és ahhoz, hogy a térségnek versenyképes, magyar identitástudattal rendelkező fiatalsága legyen, a képzési formák mellé ösztöndíjrendszert is párosítani kell, a meglévőket pedig erősíteni szükséges – mondta.Arra is kitért, hogy Magyarországon csak a hiánypótló képzéseket kell biztosítani a külhoni fiataloknak, és oly módon, hogy elvégzésük után a szülőföldjükre való hazatérést szorgalmazzák, olyan ösztöndíjrendszert kell kiépíteni, mellyel ezt támogatják – mondta.A miniszter szerint a Bukarestben, Brassóban, Temesváron román nyelvű képzésben részesülő erdélyi magyar fiatalok számára is ki kell dolgozni egy ösztöndíjat, mely arra ösztönzi őket, hogy hazatérjenek szülőföldjükre, és a tanultakat a saját közösségük érdekében hasznosítsák.Hangsúlyozta: a felsőoktatásnak és a szakképzésnek egyaránt direkt munkaerőpiaci kimenete kell legyen, és az egyetemeknek az adott térség gazdasági motorjaiként garantálni kell, hogy diákjaik a képzés elvégzése után képesek legyenek elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Úgy vélte, a modellváltás ezen eleme nagyon fontos, hiszen „a fiatalok sikere a nemzet sikere”.Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár hangsúlyozta: továbbra is nagyon fontos a Kárpát-medencei felsőoktatási tér erősítése. Ennek érdekében működtetik például a Makovecz-programot, amelyet igyekeznek a külhoni intézmények javaslatai alapján alakítani oly módon, hogy az intézmények között élő kapcsolat, valós együttműködés legyen.Elmondta: a modellváltással az egyetemek lettek a térségek motorjai, a diák már az itt szerzett kapcsolatai révén képes elhelyezkedni. A támogatási programok is ezt szolgálják, a pedagógusképzésben például támogatják, ha a végzettek hosszabb időtartamra vállalnak munkát, vagy hátrányos helyzetű térségben helyezkednek el – mondta.Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) oktatási szakpolitikusa a romániai felsőoktatásról szólva rámutatott: az elmúlt 30 évben folyamatosan bővült a törvényi keret és az oktatási kínálat is. A tavaly elfogadott új oktatási törvény ráadásul „pozitív diszkriminációt” alkalmaz a kisebbségi diákok esetében, azokon az egyetemeken is külön helyeket tartanak fel számukra, ahol nem tanulhatnak anyanyelvükön. A politikus szerint a következő időszakban a jogszabály előírásainak életbeléptetésén kell dolgozni, ami Romániában „sohasem egy rövid út”.A kihívások közé sorolta, hogy Románia európai viszonylatban sereghajtó az egyetemet végzettek számát tekintve, ez az arány mindössze 23 százalék, és az erdélyi magyar közösség a romániai átlagnál is rosszabbul áll – mondta.Emlékeztetett: a román–magyar határ térségében még mindig sok partiumi magyar fiatalt vonzanak az anyaországi egyetemek, és szerinte a jövőben ennek a hatásnak a „tompítására” kell törekedni. Az erdélyi magyarságot hosszú távon nem szabad értelmiség nélkül hagyni – húzta alá.Külön kitért a nyelvtudás fontosságára, aláhúzva: a román nyelv ismerete mellett az angol, német nyelvtudás is felértékelődött amiatt, hogy Romániába egyre több cég érkezik a nemzetközi piacról. (MTI) Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
