„Döbbenjünk rá, mi mindennel gazdagít Isten másik féle megközelítése” Pataki Zoltán babu 2026. 06. 29., h – 15:21 Temes Jelenidő A temesvári Közéleti Kávéház rendezvénysorozat júniusi vendége volt Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Az izgalmasnak ígérkező kávéházi beszélgetésre 2026. június 25-én került sor a temesvári Magyar Ház kávézójában, Bodó Barna egyetemi tanár és Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja moderálásával. A különleges eseményen részt vett Pál József Csaba temesvári megyés püspök, valamit Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Herman Mostert Rebekka református lelkipásztor. A temesvári Közéleti Kávéház rendezvénysorozat júniusi vendége volt Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke. Az izgalmasnak ígérkező kávéházi beszélgetésre 2026. június 25-én került sor a temesvári Magyar Ház kávézójában, Bodó Barna egyetemi tanár és Tamás Péter, Magyarország tiszteletbeli konzulja moderálásával. A különleges eseményen részt vett Pál József Csaba temesvári megyés püspök, valamit Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Herman Mostert Rebekka református lelkipásztor.A beszélgetést a püspök úr rövid bemutatása vezette be. A kőhalmi születésű Kovács István Sepsiszentgyörgyön érettségizett, majd 1980–1985 között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Karának hallgatója volt, ahol lelkészi oklevelet szerzett. A 80-as években segédlelkész volt Marosvásárhelyen, majd 1988–1998 között Sepsiszentkirály–Botfalusi Unitárius Egyházközség lelkésze volt, közben 1993-ban egy tanévet ösztöndíjasként a Manchester College Oxfordban tanulhatott. 1998-tól a Sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség lelkésze, 2008 és 2020 között a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, 2021 óta a Magyar Unitárius Egyház püspöke.A püspök úr bevezetőül elmondta, hogy XVI. századi megalakulása óta, a Magyar Unitárius Egyház egységes vallási közösség volt. Ezt szakította ketté a trianoni békediktátum, Erdélyi és a Magyarországi Unitárius Egyházra. Ezt az áldatlan helyzetet javította ki az a 2012-ben, Kolozsváron ülésező zsinat, amely kimondta a két egyházrész egyesülését, és a Magyar Unitárius Egyház egységének a visszaállását. Kovács Sándor beszélt az egyházalapító Dávid Ferenc, az egyház első püspöke munkásságáról, akinek a nevéhez fűződik többek között az erdélyi vallásszabadság törvényének az előkészítése: 1568-ben az erdélyi országgyűlés Tordán – a világon először – törvénybe foglalta a lelkiismereti és vallásszabadságot. Ez a határozat a korabeli Európában példátlan módon lehetővé tette a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást, s ezzel az erdélyi unitárius egyház megalapításához és állami elismeréséhez vezetett.„Mi keresztény gyökereken álló egyháznak tartjuk magunkat, amelynek az eredete visszanyúl az őskereszténységig, akkor is voltak olyan tanítások, amelyek a jézusi tanításra fektették a hangsúlyt elsősorban, nem annyira Jézus személyére és a szentháromság tanára – mondta Kovács István. – Dávid Ferenc egyházunk alapítója külföldön pallérozta a tudását a reformáció központjaiban, ott ismerte meg, és hozta haza a reformáció tanításait. Nagyon híres teológus volt, nagy kapacitású ember, ezzel is magyarázható, hogy egyházalapítói munkát tudott elvégezni, és ilyen életmű maradt utána, mint az Unitárius Egyház. Olyan ember volt, aki a Bibliát betéve ismerte, és minden hitvitán felül tudott kerekedni. (…)A történelem folyamán az okozta a legtöbb nehézséget, hogy a vallások egyedül üdvözítőnek kiáltották ki a maguk. Mi úgy tekintjük, hogy a Jóisten terve pontosan az volt, hogy ez a sokszínű világ létrejöjjön. Minden a változatosságról és a szabadságról szól, meg vagyunk győződve arról, hogy a különböző vallások megléte is a Jóisten akarata. Ha ezt így tekintjük, nem lehet más dolgunk, mint hogy nyitottak legyünk egymás iránt, ne legyőzni, meggyőzni akarjuk egymást, hanem empatikusan, belülről nézni egymás hitét, vallását. Döbbenjünk rá, mi mindennel gazdagít Isten másik féle megközelítése. A Jóistenhez vezető út különböző ösvényeken vezet, és ezen az úton egymásnak barátai kell legyünk és egymást el kell fogadnunk” – hangsúlyozta a püspök, kiemelve a beszélgetésen részt vevő Pál József Csaba temesvári megyés püspökhöz fűződő barátságát. „Bár különbözőek a tantételek, de az a fontos, hogy mi hitelesen megéljük a vallásosságunkat, és emberszámba vegyük egymást, emberként tudjuk szolgálni a közösséget és a társadalmat. A vallás identitása nagyon fontos, ez nem azt jelenti, hogy most össze kellene mosódni a vallásoknak. Mindenki ragaszkodjon a magáéhoz, de ez a ragaszkodás járjon együtt a másik perspektívának az elfogadásával.”Mit tehet az egyház a magyar szórványközösségek nemzeti identitása megőrzéséért? Nagyon sokat, hangsúlyozta a püspök úr, aki szerint egy szórványközösség megmaradásának alapfeltétele az intézmények (egyház, iskola, sajtó, közösségi terek) biztosítása. „A temesvári Magyar Ház egy olyan közösségi tér, ahol a közösség értékeiről beszélgetünk, amelyek táplálnak engem, aki egy értékközösséghez tartozok. Ezt az intézményhálót meg kell tartani, elsősorban a vallást, amely az identitást leginkább élteti. A vallás eszmeileg is tudja motiválni az embert, hogy ne adja fel az örökségét, a magyar nyelvet, mert ez isteni küldetés, feladat. (...) Isten az ügyünk támogatója, ez adja a legyőzhetetlen erőt a megmaradásunkhoz” – hangsúlyozta Kovács István püspök úr.Szó esett még a román nyelvhasználatról az unitárius liturgiában, amelynek szükségessége az utóbbi időben merült fel, erről a kérdésről Pál József Csaba megyés püspök elmondta, hogy „mi mindig a helyiek nyelvén szólunk a hívekhez”, ami a bánságban a magyar, román és a német nyelv mellett további nyelvek (bolgár, cseh, horvát, szlovák) használatát jelenti. Az izgalmas témákat feszegető, jó hangulatú kávéházi beszélgetés végén Bodó Barna elismerő oklevelekkel jutalmazta a Közéleti Kávéház „törzstagjait”, Ferencz András ny. egyetemi tanárt, valamint Kovács Zsombor evangélikus-lutheránus és Kovács Ibolya református lelkész házaspárt. Hozzászólások Szupercím: Kávéházi beszélgetés Kovács István unitárius püspökkel Sliderban megjelenés: Ki
