Az analógtól a digitálisig Pataki Zoltán magdi 2026. 08. 17., h – 14:53 Arad Temes Jelenidő A temesvári Magyar Házban augusztus és szeptember folyamán látogatható Orosz Sándor Az analógtól a digitálisig című, muzeális fényképezőgép-gyűjteményét bemutató kiállítás. A látványos gyűjtemény 1912 és 2006 között gyártott, több mint 250 darab fotós masinát és tartozékokat mutat be, amelyekről Orosz Sándor órák hosszat tud érdekességeket mesélni, hiszen jól ismeri a fotózás minden csínját-bínját. A temesvári Magyar Házban augusztus és szeptember folyamán látogatható Orosz Sándor Az analógtól a digitálisig című, muzeális fényképezőgép-gyűjteményét bemutató kiállítás. A látványos gyűjtemény 1912 és 2006 között gyártott, több mint 250 darab fotós masinát és tartozékokat mutat be, amelyekről Orosz Sándor órák hosszat tud érdekességeket mesélni, hiszen jól ismeri a fotózás minden csínját-bínját.A különleges gyűjtemény tulajdonosa, Orosz Sándor a Nyugati Jelennek elmondta: miközben Nikon gépével fényképezett, sokat olvasott a régi fotós objektívekről, mint az orosz Zenit Helios objektíve, és szerette volna őket kipróbálni. Vett egy Canon gépet, és elkezdte járni a piacokat, és gyűjteni hozzá az objektíveket. „Sokszor olcsóbb volt a géppel együtt megvenni az objektívet, így elkezdtek gyűlni a fényképezőgépek. Közben elkezdtem egy Fotókört is vezetni a temesvári Bartók Béla Líceumban, és sok fotós cuccot szemléltető célra keresgéltem a piacon. Egy idő után tudatosult bennem, hogy már egy kisebb fotós múzeumra való eszköz összegyűlt… Az analógtól a digitálisig című kiállításon több mint 250 fényképezőgép látható! Ezen kívül vannak újabb, 2006 után készült gépeim is, de úgy gondolom, hogy a Fényképezőgép Múzeum anyaga esetében a 20 év távolságot meg kell tartani.”A kiállítás legrégebbi darabjai, mint az 1912-es Kodak West Pocket zsebre vágható fotós masina vagy az 1914 és 1926 között gyártott Ernemann Bob kamera mellett látható a dagerrotípiás eljárás magyar nyelvű leírásának a másolata is. 1839 augusztus 19-én – ezt a dátumot a fényképezés születésnapjaként tartják számon – a Francia Tudományos Akadémiai közkinccsé tette a Louis Daguerre és Joseph Nicéphore Niépce által kifejlesztett eljárást, amelynek szövegét egy éven belül 20 nyelvre lefordították, többek között magyarra is. „A dagerrotípiás eljárás úgy működött, hogy egy rézlemezt kentek be fényérzékeny anyagokkal, és egyedi kép született belőle. 1851-ben jelent meg a nedves kollodiumos eljárás, amellyel üveglemezre készítettek képeket. Ez vagy 30 évig volt érvényben és lehetetett már sokszorosítani a képeket, mivel negatív és pozitív képet is lehetett az üveglemezre varázsolni. Ezt váltotta fel a száraz lemezes eljárás az 1870-es évek végén. Ezután jött George Eastman, a Kodak fotós cég alapítója, aki a lemezeket rugalmasabb anyagokkal váltotta fel, mint a papír vagy a celluloid” – mondta Orosz Sándor. „Utána az 1930-as években a Leica népszerűsítette a 35 mm-es filmet, amelyik a mai napig érvényben van. A celluloid film mellett 1948 után megjelent a Polaroid eljárás, ami szintén a mai napig létezik.”A kiállításon a hagyományos analóg fényképezőgépeket zöld feliratú címkékkel, az 1990-es évek közepén megjelent digitális gépeket piros feliratú címkékkel látta el a gyűjtő. Jól látható, hogy a 2000-res évektől már az utóbbiak teljesen kiszorították az analóg gépeket a fotós piacról. A kiállításon több érdekes, ma már elfelejtett fotós masina is látható, mint az 1999–2002 között gyártott Sony Mavica, amely a Sony által kifejlesztett floppy lemezeken tárolta a fotókat, amelyek segítségével egyszerű volt a fényképek átvitele a floppy egységgel ellátott számítógépekre.A több mint 100 év fotós masináit és tartozékait bemutató kiállításhoz egy izgalmas vetített képes prezentáció is tartozik, amelyik olyan érdekességeket mutat be, mint Petőfi Sándor dagerrotípiás eljárással 1945 körül készült, egyetlen hitelesnek tartott fényképe, vagy az 1969-es holdraszállás alkalmával készült, Buzz Aldrin űrhajóst ábrázoló fotó, amelyet egy Hasselblad HDC nevű fotós masinával készített űrhajós társa, Neil Armstrong (NASA). Az okos telefonok robbanásszerű elterjedése forradalmasította a fotózást is, ezekkel a bárhol és bármikor előkapható eszközökkel fényképek milliói készülnek naponta világszerte, de ezekből egyre kevesebbet nyomtatnak ki az utókor számára, és többségük az exponálás után rögtön feledésbe is merül. Mit hozhat a jövő a fotózásban? – kérdeztük Orosz Sándortól. „A jövő már itt van, az AI leheletét már érezzük, az újabb telefonok már sokszor több képből készítenek egy kompozíciót, hiszen a kicsi telefonos objektívvel nem lehet másként jó minőségű felvételeket készíteni. A gép több kompozícióból építi fel az algoritmusok segítségével a képet, valójában a telefonos szoftver készíti el a képet” – mondta befejezésül Orosz Sándor, akinek izgalmas kiállítása ezen a héten, augusztus 18-án, 14.30-18.00 óra között is megtekinthető. A további időpontokról a temesvári Várbástya Egyesület facebook-oldala nyújt tájékoztatást. (Pataki-fotók) Hozzászólások Szupercím: Fényképezőgép Múzeum a Magyar Házban Sliderban megjelenés: Be Slider képe:
