Adalékok a vár múltjához és jelenéhez (I.) babu 2026. 01. 19., h – 13:07 Arad Jelenidő Aki turistaként áthalad Arad felől jövet a megye (sajnos) egyetlen számottevő üdülőhelye, Mennyháza felé, bizonyára észre sem veszi a Fehér-Körös jobb partján fekvő várkastélyt. Ha azonban balra fordulva áthalad a Körös hídján, mindenképpen a szemébe tűnik. Aki turistaként áthalad Arad felől jövet a megye (sajnos) egyetlen számottevő üdülőhelye, Mennyháza felé, bizonyára észre sem veszi a Fehér-Körös jobb partján fekvő várkastélyt. Ha azonban balra fordulva áthalad a Körös hídján, mindenképpen a szemébe tűnik. Aki nem helybeliként régebben ismeri a környéket, az utóbbi néhány évben örvendetes változásokat észlel: lassan ugyan, de dolgoznak és haladnak az egykori vár – vagy helyesebben Aczél-kastély – helyreállításán, amelyet a nagy történelmi múltú kisváros ékkövének, turisztikai vonzerejének (is) szánnak mostani gazdái. Borosjenő helyneve a magyar Jenő törzsbeliek településére utal. A török eredetű Jenő törzsnév a Csagatáj „bizalmas, tanácsadó, miniszter, magasrangú” párjának csuvaszos Jäna változatára vezethető vissza. A Boros névelem bortermeléssel kapcsolatos.A történészek szerint a borosjenői vár egy régi római castrum helyén épült. Az első okmányos említése 1199-ből való, amely szerint Imre király egy Beche nevű nemesember fiaitól, Jánostól és Lukácstól elvette a Köröshöz és a (minden bizonnyal Jenő közelében fekvő) Makra helyhez közel lévő Dienes vértanúról nevezett zárdának és a Szent Lélek egyháznak kegyuraságát. Régi okmányokban még előfordul Nadinew (Nagyjenő) néven, így találjuk Arad vármegye legrégibb – Lazarus-féle – magyar térképén, amelyet az 1528-as évben készítettek, de előfordul még Jenopolis vagy Jenopolea néven is.Első várát 1295-ben említik, castri Ieneu alakban, mint királyi várat. Egy 1347-ben kelt oklevélben I. Lajos király megparancsolja a váradi káptalannak, hogy a Ferenc pankotai és desznói várnagy, valamint a Dénes fia, Ábrahám között támadt birtokhatár-vitában tartson vizsgálatot.Hogy Borosjenő mikor került a Losonczi család birtokába, nem tudjuk biztosan, de 1387-ben Losonczi István szörényi bán már innen keltezte egyik levelét; Losonczi László és István 1477-ben káplánjuknak, Széchényi Antalnak adták a Jenő városában lévő Szentháromság-kápolna rektorságát.Ezt követően csak a mohácsi csata után, 1554-ben említik ismét, amikor János Zsigmond, Erdély fejedelme a német kézben lévő Jenő várát elfoglalta (1565-ben Dézna és Világos várával együtt Bebek Györgynek adományozta). Miután Schwendi Lázár császári tábornok fegyverszünetet kötött a temesvári pasával, a fejedelem által elhagyott várba bevonultak a törökök. „Amint Gyula elveszett – írja Istvánffy –, Pertáv táborát és ágyúit Jenő ellen indította. Mikor a várat már néhány napon át lőtték, a németek félelmükben elhatározták, hogy azt az ellenségnek átadják… Az őrség tehát az éjfél sötétét bevárva otthagyta üresen a várat.”Az 1595. évi pozsonyi országgyűlést követően Báthory Zsigmond vezére, Karánsebesi bán seregével szeptember 16-án körülzárta Jenő várát. A sövényfalakkal, árkokkal és kettős sánccal övezett, 700 török katonával védett erősséget Király György váradi helyettes kapitány ágyúkkal kezdte lövetni, mire a törökök a külső várat felgyújtották, és a belső várba vonultak vissza. Végül egy hónapi kemény ostrom után, október 22-én sikerült ezt is elfoglalni. 1595–1601 között a vár főkapitánya Vér Mihály volt.1599-ben Báthory András bíboros lett Erdély fejedelme, akit a Porta is hajlandó lett volna támogatni, azzal a feltétellel, ha megkapja Lippa és Jenő várait. Miután ezt a fejedelem megtagadta, nem kapott katonai támogatást a szultántól, így kis létszámú seregével nem tudott ellenállni Mihai Viteazul hadainak, és Nagyszebennél vereséget szenvedett. A Moldva felé menekülő fejedelmet székely parasztok megölték.Erdély új fejedelme, Báthory Zsigmond 1601-ben a várat 96 faluval együtt Toldi Istvánnak adományozta, de 1604-ben már Petneházy István jenei főkapitány szerezte meg az uradalom legnagyobb részét. Petneházy 1616-ban még mindig jenei főkapitány, azonban ekkor már a vár és tartozéka Bethlen Gábor fejedelem birtoka.Rákóczi Zsigmond fejedelemségének megerősítése érdekében levélben ajánlja fel a töröknek (Murad pasa nagyvezírnek), hogy hajlandó visszaadni (Bocskaira hivatkozva) a 15 éves háborúban erdélyi kézre került Lippát és Jenőt. A nagyvezír azonban meglepetésére Lippát és Jenőt visszautasítja: „csináljanak az erdélyiek, amit akarnak, csak háború ne legyen”.A Báthori Gábor fejedelemmel szemben fellépő trónkövetelő Ghiczy András 1611-ben Jenőt és Lippát és 15 000 arany befizetését ígérte az erdélyi fejedelemség megszerzése érdekében a töröknek, de Báthori legyőzte a trónkövetelőt. Foglalás, visszafoglalás Míg korábban nem tartott rá igényt – fontosabb volt a háború elkerülése –, Bethlen Gábor fejedelemségre segítését követően a török Lippát és Jenőt (a Belgrád–Temesvár–Lippa–Jenő–Gyula vonal biztosítása érdekében) kérte Bethlentől. Bonyolult manőverek segítségével végül csak Lippát adta át 1616-ban. Lippa 1616. június 14-én történt átadásával török elleni végvár lett Jenő vára is. A szultán azonban e vár átadását is követelte Bethlentől: „Jenő várának megadásával a mi kegyes és felséges kedvünket és kívánságunkat megékesítsétek és annak eleget tegyetek”. Bethlen azonban ezt Kamuthy Farkas követ útján visszautasította.1620-ban a jenői várnak Belényesi Gálffy György személyében új kapitánya lett, aki azonnal hozzákezdett annak kijavításához és megerősítéséhez, mert mint esküjében is fogadta: „Az én kegyelmes uram őfelsége birodalmától és Erdélyországból és magyar kézből való elidegenítésétől oltalmazni igyekszem”.1651 februárjában nevezték ki főkapitánynak Haller Gábort, aki már évek óta vezette a vár építését, és azt be is akarta fejezni. Előbb a délkeleti bástyát építtette meg, hatalmas cölöpökre rakva a Körös gyakori áradása miatt, azután a városra néző délnyugatit emeltette magasabbra, majd az északkeletit javíttatta ki. Az északi és keleti bástyák között árkot húzatott, azon belül palánkot is építtetett. „…ott is egy jó várost ültetett vala – írja Szalárdi –, rácokkal és egyéb jövevény emberekkel, s a két várost emeltyűs kapus híddal egybefoglalván, a sziget előtt lévő árokra is Béli felé hidat és emeltyűs kapu s afelett alkalmatos strázsálóhelyet építtetett vala.”Köprüli Mehmet 1658 őszén zavartalanul pusztítja a fejedelemséget. Előbb, 1658 augusztusának legvégén a fontos végvár, Jenő alá megy. Itt öt napon át néztek farkasszemet a magyarok a törökkel, a nagyvezír a faltörő ágyúkat is felállíttatja. Az ostrom alá vett várat, melyet Diószeghy Kristóf alkapitány és Újlaky László védett, nagy erőkkel támadták. A várban fegyelmet egyikőjük sem tudott tartani, az őrség szökdösni kezdett, így a létszám hamarosan 350 főre csappant. A török megadásra szólította fel a védőket, s miután választ nem kaptak, erősebben kezdték ágyúzni a falakat. Az ötödik napon a védők szabad elvonulás feltétele mellett feladták a várat, és szeptember 2-án elvonultak Nagyszalontára. Itt a fejedelem a tiszteket elfogatta, Újlakyt szeptember 7-én kivégeztette, Diószeghyt és a melléje rendelt német hadnagyot pedig Várad piacán fejeztette le. Csak Túry Mihálynak kegyelmezett meg, aki a vár feladását ellenezte. Az egyik Debrecen felé menekülő porkolábot, Pataky Istvánt csak hetekkel később sikerült elfogatnia, és irgalom nélkül felakasztatta, mondván: „Tanuljon más is!, az lenne híre, ha nem öletném az árulókat, mi akaratukból lett Jenő feladása. Őmiattuk romolt Erdély, romlunk mi, romol e darab föld s magyar nemzet az áruló ebek miatt”.A törökök tehát 1658-ban jutottak ismét a vár birtokába. A török uralom alatt nagyon sokan elmenekültek Jenőből, köztük a Tisza család, akik a birtokukat is elvesztették, kénytelenek voltak elhagyni ősi lakhelyüket, amelyet a megszálló csapatok kiűzése után sem sikerült visszaszerezni, de 1750-ban megkapták Geszt és Mezőgyán falvakat, és a hozzájuk tartozó 25 ezer hold kiterjedésű birtokot. A Jenőben parancsoló török basák közül nevezetesebbek: a Temesvárra került Ali, aztán Hasszán, Oszmán és Mehmed. Külön megemlíthetjük Kucsuk Mehmedet, aki Lipót császárnak Erdélybe küldött követét, Ferenc váci püspököt – 1672-ben – Borosjenőn elfogatta, és rabként Ali temesvári basához küldte, ahol az ártatlan főpap (bár Ali emberségesen bánt vele) bánatában meghalt. Evlia Cselebi a jenői várról Jenő várának elfoglalása után 1660-ban a híres török történész Evlia Cselebi is megfordul a jenői vár falai között, és a következőket írja: „A Körös folyó partján négyszög alakú vár kicsiny kőbástyái vannak, […] mindegyikben ezer ember fér el, […] déli oldalra néző egy kapuja van, árkában a Körös folyó folyik. E váron belül az új várban csinos kis váracska […]. Négy szögletén deszkatetejű négy erős torony van, melynek falának szélessége húsz láb. E belső várnak egy nyugatra néző kapuja van, ennek az árka is tele van folyóvízzel. A Körös folyónak jobb és bal partján egy nagy város van, melynek kerülete körülbelül 4800 lépés, jelenleg fejlődésnek indult palánka. Összesen nyolc bástyája és három kapuja van, a temesvári kapu délre, a gyulai kapu nyugatra, a váradi kapu keletre s mind fakapu. Ennek árkát is a Körös folyó tölti meg.” A török végleg feladja A török uralom 1693-ig tartott, akkor Heissler és Veterani osztrák tábornokok erős ágyúostroma után a törökök feladták a várat, amely ezután osztrák császári várrá lett. Heissler tábornok már január 21-én a gyulai és jenői vár elleni támadást javasolta a bécsi haditanácsnak. Heissler tábornok jelentette, hogy „Gyula és Jenő várát is meg lehetne rohamozni április elején, mert ezek a helyek hamar megadnák magukat, ugyanis a bennük állomásozó csapatok minden készletüket felemésztették. Május végére aztán Temesvárt is el lehetne foglalni, és megszűnnének azok a rablások, amelyek a Körösök vidéke és a Maros mindkét partján állandósultak. A három vár: Gyula, Jenő, Temesvár elfoglalásával egész Felső-Magyarországot és Erdélyt ellenőrzése alá vehetné a császári felség”. Az említett tábornok felajánlotta, hogy ezeket a rohamokat vezényelné, de Temesvár ellen 3000 hajdúra, 1500 huszárra és 12-15 000 főnyi gyalogosra lenne szüksége. Végül a döntő csatát május 28-án vívták, és erről Heissler tábornok jelentette, hogy körülbelül 100 embert veszítettek az első támadásnál. Minden készen állt egy újabb rohamra, amikor a törökök megadták magukat, s május 29-én 800 ember Temesvár irányába elvonult. Élelmiszert, lőszert, 38 ágyút, 200 mázsa lőport, valamint sok bombát, gránátot és egyéb felszerelést hagytak hátra. Utánuk németek foglalják el a várat.1693-tól 1746-ig a várban osztrák császári katonák laktak.(Folytatás) Hozzászólások Szupercím: Felújítják a borosjenői várkastélyt Sliderban megjelenés: Ki
