A turistautak és a menedékházak karbantartása elsőrendű Balta János babu 2024. 12. 11., sze – 17:26 Arad Jelenidő Nagy Árpáddal, a Zaránd Barangolói természetjáró egyesület elnökével az eddigi tevékenységüket elevenítjük fel. Amint előre bocsátotta manapság a munkájuk Önkéntes hegyiszolgálat (Serviciul de voluntariat montan) nevet viseli, és az egyetlen olyan Arad megyei civilszervezet, amelynek a munkája az egész országot lefedi. Nagy Árpáddal, a Zaránd Barangolói természetjáró egyesület elnökével az eddigi tevékenységüket elevenítjük fel. Amint előre bocsátotta manapság a munkájuk Önkéntes hegyiszolgálat (Serviciul de voluntariat montan) nevet viseli, és az egyetlen olyan Arad megyei civilszervezet, amelynek a munkája az egész országot lefedi. Eleinte, mintegy 20 évvel ezelőtt a természetjárást, az egészséges életmódnak a népszerűsítését tekintették elsőrendű feladatuknak, csakhogy időközben megszületett a Facebook, ahova ők is posztolták a munkájukat, ezért egyre nagyobb népszerűségre tettek szert. Tekintve, hogy az egész munkájuk az önkéntességre alapul, fizetség nélkül dolgoznak a turistautak javításán, ahova a tagok a maguk költségén utaznak. Ők fizetik ki a munkálatoknál felhasznált építőanyagoknak az ellenértékét is. Egy-egy munkálaton azok vesznek részt, akik éppen rendelkeznek szabadidővel, továbbá meghívást éreznek a természetet megóvó teendők elvégzéséhez. Az egész országban működnek hasonló civilszervezetek, amelyek turistautak festésével is foglalkoznak, de nem végeznek olyan volumenű munkát, mint az aradi. Ezért inkább Erdélyre összpontosítanak, ahol a legnehezebb munkákat, menedékházak felújítását is bevállalják. E munkákba kevesen mernek belevágni, logisztikai szempontból is, az anyagi befektetések jelentősége miatt is lemondanak róluk. Az utolsó nagy munkájuk a Románia legmagasabb pontján lévő menedékház, a Viştea felújítása volt, ami a Fogarasi-havasokban, 2300 méter magasságban található. Tudni kell, hogy különbség van a menedékház és a turistaház között – utóbbi állandó jelleggel működik, miközben a menedékházat a túrázók, kirándulók arra használják, hogy rossz időben vagy este behúzódhassanak valahova. Utóbbiakat azonban a kirándulók jó része ingyenes szálláshelyként használja. Ezekben egy szobából állnak, ahol matrac nélküli emeletes ágyak, asztal és padok találhatók. Azért van így, hogy az oda betérők szükségszerűen, ne pedig szállodai szobaként használják, hiszen aki kétnapos természetjárásra indul, az a hátizsákjában matracot és hálózsákot visz, ezért egy éjszakára a menedékház is megfelel számára. Ez a különbség egy menedékház és egy turistaház között, ahol kényelmes szobák találhatók. Sajnos sok kiránduló, aki a menedékházban száll meg, visszaél a felügyelet hiányával, tönkre teszi a berendezést, ezért a menedékházakat folyamatosan fel kell keresniük, meg kell javítaniuk. Az említett Viştea menedékházat 1989-ben építették a brassói hegyimentők, de a közelmúltban már annyira le volt pusztulva, hogy embertelen körülmények között lehetett ott megszállni. Éppen ezért idén ősszel maguk hozzáfogtak a felújításához, melynek eredményeként alpesi szintről európai szintre emelték. Leszigetelték, vadonatúj bútorzatot szereltek be, s most olyan jól néz ki, mintha nem is nálunk, hanem valahol Nyugat-Európában lenne. Manapság a Rock’n Snow üzlet fedezi a felújítási munkálatok 90%-át. Aradon van a nagyobb, miközben Kolozsváron is van egy kisebb üzlethelyiség, ahol mindenfajta kiránduló felszereléseket árusítanak. Ha ide betér egy természetet kedvelő ember, mindenfajta ruházatot és felszerelést megtalál, amire szüksége lehet egy-egy kirándulás alkalmával. A kérdésre, ha egy természetjárásra vállalkozó ember vásárolni akar az útja során szükséges mindenféle kelléket, azok hozzávetőleg mennyibe kerülnének, Nagy Árpád elmondta, hogy az pénztárca függő, hiszen van olyan kirándulóbakancs, amely 300 lejbe, ugyanakkor olyan is kerül, amelyik 3000 lejbe kerül. Ez attól is függ, hogy az ember évente hányszor kíván a hegyekbe kirándulni, de attól is, milyen hegyeket választ. A természetjárók általában nem egyedül mennek, hanem a családtagjaikat is magukkal viszik, mert ők sem óhajtanak otthon maradni. Árpád 18 éves fia ebben a helyzetben nőtt fel, de Árpád felesége is rendszeresen elkíséri őket. A feleségével ebben egyeztek meg a házasságkötés előtt, ezért amikor már lehetett, a fiukat is rendszeresen magukkal vitték. Rajtuk kívül egyre többen csatlakoznak a túrákhoz. A természetért dolgozni is szükségesAz elmondottak örvendetesek, csakhogy akkor kezdődnek a gondok, amikor valamit dolgozni is kell. Példának okáért, menedékházat kell felújítani, ami nem mindenkinek tetszik. Aradon mintegy kétezer olyan ember lakik, aki rendszeresen túrázik, közülük azonban 1% megy rendszeresen segíteni is. Sajnos, sokan azt hiszik: ha a kirándulásuk eseményeit lájkolják a Facebookon, azzal segítenek, a magaslati terepen végzendő munka viszont nagyon nehéz, ezért vannak olyanok, akik egyszer eljönnek, utána soha többé. Az lenne a jó, ha minden kirándulóban tudatosulna: a turistautak jelzései maguktól nem festődnek fel, a jelzőoszlopok nem kerülnek maguktól a hegycsúcsokra, a menedékházak sem újulnak meg, nem takarítódnak ki maguktól. Minden helyen kőkemény munkával lehet eredményt elérni. Nagyon örvend, hogy sokan mennek rendszeresen kirándulni, kiszakadva a nagyvárosok szennyezett környezetéből. Többségük azonban megelégszik a kirándulás élményével, a természet és a környezet megtisztítása vagy tisztán megőrzése viszont már túl nagy teher számukra. Arról nem is szólva, hogy a szabadidejét egyre kevesebb ember óhajtja közmunkára fordítani, az a legfontosabb számára, ami magának jó. Nem mindegy, hogy 15-en vagy 35-en vannak egy-egy tisztogatási vagy egyéb elvégzendő munkálat során. Érdekes jelenséget lehetett megfigyelni a közelmúltban lezajlott koronavírus-járvány idején, amikor rendszeresen tömegek szerettek volna a bezártság miatt kiszabadulni a természetbe. Abban az időszakban 120-150 ember járt rendszeresen kirándulni, a járvány elmúltával azonban egyre kevesebben tették, manapság örvend, ha 20-25 személy jelentkezik. A kirándulások alkalmával 2024-ig szinte minden hétvégén kimentek a szabadba, ahol menedékházakat festettek, vagy útjelzőket állítottak, rendszeresen érdekes programokat szerveztek. Manapság azonban egy 10-15 főből álló „keménymag” megy rendszeresen, de nem lehet minden terhet az ő vállukra tenni, mert lassan ők is elmaradoznak. Maga a tény, hogy valaki részt vesz a Retyezát-hegység legmagasabb, 2509 méteres Feleaga-csúcsra való feljutásban, az már komoly teljesítménynek számít, még akkor is, ha nem veszélyes oda feljutni. Ha azonban azt is hozzászámítjuk, hogy oda fel kell vinni egy-egy 20 kilós betonoszlopot, valamint 150 kiló betont és vizet, az már komoly teljesítmény. Ehhez olyan fizikai állóképességre van szükség, amivel nem mindenki rendelkezik, szerencsére olyan segítség is szükséges, hogy valaki felvigyen 2 liter vizet a betonhoz, arra már sokkal többen képesek lennének, csak akarat szükséges hozzá.(Folytatjuk) Hozzászólások Szupercím: A Zaránd Barangolói várják a természetjárókat (I.) Sliderban megjelenés: Ki
