A széthúzás átka Chirmiciu András babu 2024. 06. 04., k – 17:00 Hunyad Jelenidő Belviszályok, kudarcok sorozata, összefogás és kimagasló egyedi siker: valahogy így alakult a felvidéki magyar politika az utóbbi években. Június 9-én, az európai parlamenti választások újabb kihívást jelentenek felvidéki nemzettársaiknak. Sikeresen veszik-e az akadályt, vagy ismét megbuknak? Mindezekről SZLEZÁK EDITtel, az egyetlen szlovákiai magyar napilap, a pozsonyi Új Szó igazgatójával beszélgettünk. Belviszályok, kudarcok sorozata, összefogás és kimagasló egyedi siker: valahogy így alakult a felvidéki magyar politika az utóbbi években. Június 9-én, az európai parlamenti választások újabb kihívást jelentenek felvidéki nemzettársaiknak. Sikeresen veszik-e az akadályt, vagy ismét megbuknak? Mindezekről SZLEZÁK EDITtel, az egyetlen szlovákiai magyar napilap, a pozsonyi Új Szó igazgatójával beszélgettünk. – Az összes külhoni magyar közösségek közül a felvidékiek helyzete a legjobb, s nemcsak életszínvonal szempontjából. Szlovákiában a magyarság aránya ugyan 8%-ra csökkent az összlakosságon belül a rendszerváltás környéki 11%-ról, de még így is nagyobb, mint a romániai magyarság 6%-os vagy a szerbiai magyarság 3%-os országos aránya, a kárpátaljaiak jócskán 1% alatti országos arányát nem is említve. Az 5%-os küszöb átlépése tehát elvileg éppen a kb. 450 ezres felvidéki magyar közösségnek lenne a legkönnyebb. Mindezek ellenére a 2019-es EP-választáson, illetve a 2020-as és 2023-as szlovákiai parlamenti választásokon a magyar pártok nem érték el, illetve tavaly szeptemberben a magyar Szövetség nem érte el a bejutási küszöböt.– Tulajdonképpen kevesebben, csak 422 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek Szlovákiában a 2021-es népszámlálásnál, annyian jelölték a magyart elsődleges nemzetiségnek, ami az összlakosság 7,8%-t jelenti. További 34 ezren pedig másodlagos nemzetiségnek jelölték be a magyart, a népszámláláson ugyanis ilyen kategóriát is bevezettek újdonságként. Bárki bejelölhetett még egy nemzetiséget az elsődleges mellett. – Hogyan kezeli a 422 ezer felvidéki elsődlegesen magyar a 34 ezres másodlagosan magyar közösséget? – Számomra, aki kizárólag magyar nemzetiségűnek vallom magam is furcsa volt már a kérdés-felvetés is, a politikusok sokat vitatkoztak róla a népszámlálás előtt. Ez főleg a magyar–szlovák vegyes családokra jellemző, ahol a kétnyelvű gyerekek, vagy a magyarul is megtanuló szlovák házastárs így fejezték ki, hogy noha elsődlegesen szlováknak tartják magukat, mégis kötődnek a magyarsághoz, és bizonyos mértékig sajátjuknak tekintik a magyar kultúrát. Ők is a mieink. Végül is ők maguk tartották fontosnak kifejezni, hogy a magyarság is része az identitásuknak, fontosnak tartották nyilvánosan felvállalni a magyarsághoz való kötődésüket. A vegyes családokból származó utódoknál elvárás, hogy magyarul is tudjanak, ha viszont a szlovák házastárs is megtanulja nyelvünket párja iránti tiszteletből, az megérdemli az elismerést. Nem utasíthatjuk el azokat, akik önszántukból kötődnek hozzánk és ezt fel is vállalják.– 2019-ben (EP) és 2020-ban (szlovák parlament) egyértelműen a magyar–magyar viszályt tekintették a kudarc okának, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyar-szlovák Híd/Most egymás ellen indult, a magyar szavazatok megoszlottak, egyik sem érte el a bejutási küszöböt. 2021-ben azonban összefogtak, és Szövetség néven egységes magyar pártként indultak a tavaly szeptemberi országos választáson, mégsem jutottak be.– A belviszály már több mint egy évtizede jellemzi a szlovákiai magyar politikát, amely az MKP–Híd szembenállásban nyilvánult meg. 2021-ben ugyan létrejött a Szövetség, amelynek az MKP és a Híd is tagja volt, de csak annyi történt, hogy a torzsalkodás és a hatalmi harcok az egységes párton belül folytatódtak. Sőt, még az is jó lett volna, ha párton belül maradtak volna, összegyűltek volna egy zárt irodába és kiüvöltözték volna magukat. Nem így történt, nyilvánosan teregették a szennyest, a médiában üzengettek egymásnak. Ennek következtében 2023 májusában a Híd elnöksége úgy döntött, hogy kilép a Szövetségből. Mindez nyilvánvalóan negatív üzenetet közvetített a magyar választók felé. Elképesztően sokan ábrándultak ki emiatt, és vagy otthon maradtak, vagy szlovák pártokra szavaztak, a győztes Smer-re például a magyarok több, mint 10%-a!– Kereken egy évvel korábban, 2022 kora őszén voltak a helyhatósági választások Szlovákiában, melyeken a Szövetség az első helyen végzett országosan, megelőzve az összes szlovák pártot! Ha jól emlékszem, akkor több mint félmillió szavazatot gyűjtöttek, vagyis lényegesen többet, mint az elsődleges és másodlagos magyarok együttes száma, melybe nyilván a kiskorúakat is beszámolják. Tavaly viszont csak 130 ezret. Óriási hullámzás röpke egy év alatt! Vége a nemzeti alapú politizálásnak a Felvidéken?– Sok elemző vélekedik így, nyilvánvaló, hogy a helyhatósági választásokon sok szlovák szavazott a magyar pártra, a parlamentin pedig a magyarok szavaztak szlovák pártokra. De szerintem fontosabb a két választás jellege, a helyhatóságiak főleg adminisztrációról szólnak, míg a parlamentiek politikáról. Helyhatósági választásokon a szavazók személyesen ismerik a jelölteket, a polgármesterek, megyei és helyi tanácsosok az adott településeken élnek, nap mint nap találkoznak választóikkal. A parlamenti képviselőkkel nincs ilyen közvetlen kapcsolat. Önkormányzati szinten könnyű az együttműködés, mert a települések fejlesztéséről van szó, s nem elvont politikai szembenállásról vagy távoli országos ügyekről.– Milyen a hangulat a felvidék magyarság körében mindezek után. Letörtség, kiábrándultság, vagy visszatért az optimizmus a küszöbön álló EP-választásokra? – Nem túl jó, inkább a szomorúság és kiábrándultság jellemző, de túlzás lenne népharagról beszélni. Sokan nem bocsátják meg a politikusoknak az állandó torzsalkodásokat, mert azzal csak ártottak a magyarságnak. Mire volt jó ez az egész, kérdik sokan, miért kellene ismét rájuk pecsételni, amikor eddigi tevékenységükkel nem érdemelték ki a magyarság bizalmát és tiszteletét. A magyarság kemény magja kitart mellettük, de félő, hogy az nem lesz elég a bejutási küszöb átlépésére, a kiábrándultakat pedig nemigen sikerült visszacsábítani. Azért a reményt nem adjuk fel. Országos szinten a magyarság helyzete nem romlott, amióta parlamenti képviselet nélkül maradtunk, de ez inkább azért történt így, mert a szlovák politika mással volt elfoglalva az utóbbi években. A szlovák pártok inkább közömbösek, olykor-olykor egyesek tesznek is egy gesztust a magyarság irányába, alkalom adtán itt-ott felkarolnak egy-egy magyar kezdeményezést, a magyar érdeket azonban senki sem képviseli következetesen, ha nincs magyar párt a parlamentben. Azt csakis a saját magyarjaink tehetik, ezért is fontos áthidalni az ellentéteket és összefogva együtt dolgozni. Hogy beleszólásunk lehessen sorsunk alakításába.– Sok sikert kívánva június 9-én, köszönöm a beszélgetést.– Én is köszönöm az erdélyi magyarok biztatását, remélem, követni tudjuk példátokat! Hozzászólások Szupercím: Felvidéki magyar politikai gyötrelmek Sliderban megjelenés: Ki
