A sport nemzetközi ünnepe babu 2023. 09. 15., p – 15:56 Hunyad Sport Augusztus végén kilenc napig Budapest volt a sport nemzetközi fővárosa, az egész világ figyelme az ott szervezett atlétikai világbajnokságra összpontosult. 194 országból több mint kétezer atléta szállt versenybe az ötven aranyéremért, az eseményeket több milliárdan nézték a televízióban a világon és közel félmillióan élőben a helyszínen. E sorok írója is azon szerencsések közé tartozik, akik élőben, a stadionban tekinthették meg az atlétika nagy ünnepségét. Augusztus végén kilenc napig Budapest volt a sport nemzetközi fővárosa, az egész világ figyelme az ott szervezett atlétikai világbajnokságra összpontosult. 194 országból több mint kétezer atléta szállt versenybe az ötven aranyéremért, az eseményeket több milliárdan nézték a televízióban a világon és közel félmillióan élőben a helyszínen. E sorok írója is azon szerencsések közé tartozik, akik élőben, a stadionban tekinthették meg az atlétika nagy ünnepségét. Duna menti atlétikai parkAz esemény hangulatával korábban találkozik az ember, jóval azelőtt, hogy kimenne a világbajnokságnak helyt adó Nemzeti Atlétikai Központba. Budapest amúgy is hemzseg a turistáktól, a sport azonban jócskán megnövelte számukat, és megjelenésük is egyértelmű: számos versenyző, küldöttségi tag és egyszerű szurkoló országa mezébe öltözve járta be, és csodálta meg a magyar fővárost, könnyen be lehetett azonosítani őket. Mivel a versenyek többsége délután és főleg este volt, napközben több atléta is körülnézett a városban, főleg, ha aznap nem versenyzett. Az arcokon mosoly, mindenki kedves, noha a szokatlanul durva kánikula komoly kellemetlenségeket okozott.Az igazi látvány azonban a Duna pesti oldalán, a Csepel-sziget mellett, közvetlenül a Rákóczi híd mellet e célra megépült Nemzeti Atlétikai Központ. Annak közepén a 35 000 férőhelyes stadion, körülötte szép park, melyben számos más érdekesség és szolgáltatás állt a sportrajongók rendelkezésére. Bárki kipróbálhatta milyen a gyorsfutás – 20 méteres, kétszemélyes rövid pályán –, milyen átugrani egy gátfutásban használt gátat, vagy mit is jelentenek tulajdonképpen a világcsúcsok. Magasugrásban ez például 2,45 méter, az azt jelző vonalat felnőtt ember csak magasba emelt kézzel, ugrásból képes elérni, a gyerekek viszont még úgy sem! A kubai Javier Sotomayor viszont teljes testével átugrotta 1993-ban! A parkban sok helyen lehetett ennivalót és innivalót vásárolni, sok a gyepes rész, ahol asztalok melletti padokon, vagy egyszerűen a füvön lehetett falatozni. Leginkább azonban a stadion nyűgözi le a látogatót, megjelenésével és a benne uralkodó hangulattal egyaránt. Egyértelműen ötcsillagos helyszín, személyes tapasztalat alapján állíthatom, hogy minőségileg semmivel sem marad el a 2012-es londoni olimpia fő helyszínétől, még ha befogadó kapacitása és térbeli kiterjedése kisebb is. Végül is a Nemzeti Atlétikai Központ a jövőbeli olimpia megrendezése céljából is épült, Budapestnek jóformán csak ez hiányzott, a vízi sportok, vagy csapatsportok számára már korábban kiépült a szükséges infrastruktúra. Ahogy a neve is jelzi, az olimpia rendezési joga elnyeréséig a stadion a magyar atlétika fellegvára lesz, mindenféle felkészülést és versenyzést lehetővé téve, roppant színvonalas körülmények között.Nemcsak a világbajnokság fizikai infrastruktúrája nyerte el a világ minden tájáról érkezett vendégek tetszését, hanem a szervezés is: több száz önkéntes segített bárkinek tanáccsal vagy információval, magyarul, angolul és gyakran más nyelven is. Minden felirat magyarul és angolul volt, a vendég könnyen megkapták a szükséges információt. A stadion két karajból áll, az alsó és a felső rész között pedig két nagy széles folyosó, melyeken körbejárható az egész építmény. Természetesen a belső folyosó a látványosabb, hiszen onnan látni lehet, mi történik a versenypályán, de abból kifolyólag nyilván többen is használták. Viszont aki a büféből telt kezekkel tért vissza ülőhelyére, annak ajánlatosabb volt a külső folyosót használni. Góliát visszavágott DávidnakAmerika visszaszerezte elsőbbségét, 12 aranyéremmel az USA magabiztosan első lett az éremtáblázaton, jócskán megelőzve a második helyen osztozkodó Kanadát és Spanyolországot (4-4 arany), illetve a dobogó harmadik helyén osztozkodó Kenyát és Jamaicát (3-3 arany). Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország és Norvégia, valamint az afrikai Uganda és Etiópia két-két aranyat nyert, Olaszország, Ukrajna, Szerbia és Görögország pedig – további 8 Európán kívüli ország mellett – egy-egy aranyat. Házigazdaként Magyarország 63 versenyzője közül sajnos egyik sem nyert aranyat, de több országos csúcsot is fölállítottak, a közönség pedig nagyon szurkolt nekik. A verseny főleg az USA és Jamaica között zajlott, és a pályán szorosabb volt, mint ahogy az aranyérmék száma mutatja. Az USA hagyományosan az atlétika első számú világhatalma, amióta csak rendeznek nemzetközi versenyeket az amerikaiaké az elsőség. Mindenekelőtt a leglátványosabb futás számokban, azon belül is a gyorsasági, azaz rövid távú (100, 200, 400 méter sík- és gátfutás, illetve váltók) versenyszámokban. Közép és hosszú távon főleg az észak-afrikaiak (marokkóiak) és kelet-afrikaiak (kenyaiak és etiópiaiak) hagyományosan a legjobbak, nehéz atlétikában (ugrás-számok, gerely- és kalapács-hajítás, súlylökés, stb.) pedig az európaiak jeleskedtek az amerikaiak mellett.A figyelem központjába leginkább a gyorsfutás kerül, annak nyerteseit ünneplik leginkább világszerte. Az USA pedig több mint egy évtized után visszaszerezte elsőségét Jamaicatól. Korábban csak kivételesen fordult elő, hogy egy-egy olimpián vagy világbajnokságon ne amerikai nyerjen, több mint egy évtizedig viszont a jamaicai atléták sorozatban legyőzték az amerikaiakat, minden versenyszámnál, férfiaknál és nőknél egyaránt. Dávid és Góliát versenye volt a javából, a nem egészen 3 millió lakosú Jamaica rendszeresen legyőzte a 330 milliós USA-t! Arról nem is beszélve, hogy hónosított jamaicaiak kanadai, vagy brit színekben is versenyeztek, azon országok eredményeihez is hozzájárulva! Budapesten az amerikai Góliát azonban visszavágott a jamaicai Dávidnak, a legtöbb gyorsfutási versenyszámot az amerikaiak nyerték meg, Jamaica pedig csak hármat. A verseny azonban szoros volt szinte mindegyikben, az egyéni döntőkben mindkét rivális 2-3 versenyzővel képviseltette magát, a legtöbb csapatversenynél (váltók) USA–Jamaica-megmérettetés volt, itt-ott kanadai, brit, olasz vagy holland eséllyel megspékelve. Olaszország óriásit fejlődött férfi gyorsfutásban, a legutóbbi tokyoi olimpián egyéniben és csapatban is aranyat nyert 100 méteren, Budapesten pedig ezüstöt. A brit és a kanadai gyorsfutók pedig zömében jamaicai származásúak. A nézők mindenkinek szurkoltak és minden győztest megtapsoltak. Éppen ez tette felemelően szépnek a verseny hangulatát, és emlékezetessé minden estét. Amikor egy sportoló nyerésre vagy világcsúcs-döntésre állt, az egész stadion állva szurkolt neki, nemzetiségtől és bőrszíntől függetlenül. Ugyanúgy, amikor győztesként saját országuk zászlajával megtették a tiszteletkört, szintén mindenki felállva tapsolt, a többi versenyző pedig gratulált a friss aranyérmesnek: nemcsak ugyanazon próba résztvevői, hanem például gerelyhajító is futónak.Egyéni szinten a hullámvölgyből kilépő USA legnagyobb sztárja Noah Lyles lett Budapesten, aki 100 és 200 méteren nyert, illetve a 100 méteres csapat-váltóban is bajnok lett.Szintén óriási közönségsikernek örvendett a fiatal holland Femke Bol, Budapest emlékezetes marad számára: az első napon a holland vegyes váltó befutóembereként elesett az utolsó métereken, néhány nappal később viszont megszerezte első aranyát 400 méter gáton, majd óriási hajrával a világbajnokság záró napján a 400-as váltóval is aranyhoz juttatta hazáját. Vagy a svéd Armand Duplantis, a rúdugrás vitathatatlan dominánsa és világcsúcstartója, noha Budapesten három próbálkozásból sem sikerült javítani azon, bármennyire is szurkolt neki a közönség. (A nézők jelentős hányada például érte hagyta el a stadion másik végében lévő ülőhelyét, és a belső folyosóról, állva, de közelről nézhette próbálkozásait. Holott minden egyes mozzanatot a stadion belsejében lévő két nagy kivetítőn is nézni lehetett, sőt, az ismétléseket is.) Szerencsésnek tekinthetem magamat, élőben láthattam, amint a világbajnokság három legnagyobb sztárja aranyat nyer Budapesten. Azok, akik más napokra vettek jegyet sem búsulhatnak, a hangulat mindig nagyszerű volt, bármely bajnokot látni külön élmény, bármely versenyszám emlékezetes, a közönségben mindig mosolygós, boldog arcokat láttam, akik az este tíz órai zárás után még sokáig a stadionban maradtak, hogy megtapsolhassák a tiszteletköröket futó győzteseket, illetve azután a stadiont körülvevő parkban egy sör mellett elbeszélgessenek az aznapi látottakról. S ezt a világ minden tájáról érkezett szurkolók megtették. Kilenc napig a világ Budapestet csodálta, Budapest pedig az oda gyűlt atlétákat ünnepelte! Hozzászólások Szupercím: A budapesti atlétikai világbajnokság margójára Sliderban megjelenés: Ki
