A munkaerőhiány és alulfinanszírozottság ellenére is jól teljesít a megyei kórház Bognár Tünde babu 2025. 11. 03., h – 14:58 Arad Jelenidő Október 30-án Arad Megye Tanácsának rendes ülésén közel negyven határozatot fogadtak el a tanácsosok, több esetben is magyarázatot kérve, hogy miért is van szükség azok jóváhagyására. A tanácsosok a megyei kórházzal kapcsolatos kérdéseit Florina Ionescu menedzser válaszolta meg, részletes magyarázatot adva, miként halmozott fel 32 millió lejes adósságot a kórház, és miért van szükség 20 személy sürgős alkalmazására. Október 30-án Arad Megye Tanácsának rendes ülésén közel negyven határozatot fogadtak el a tanácsosok, több esetben is magyarázatot kérve, hogy miért is van szükség azok jóváhagyására. A tanácsosok a megyei kórházzal kapcsolatos kérdéseit Florina Ionescu menedzser válaszolta meg, részletes magyarázatot adva, miként halmozott fel 32 millió lejes adósságot a kórház, és miért van szükség 20 személy sürgős alkalmazására. A menedzser szerint annak ellenére, hogy sikerült olyan döntéseket hoznia, amelyekkel növelte a kórház bevételeit a betegekkel kapcsolatos költségek, a gyógyszerek drágulása, a közüzemi díjak és az áfa növekedése a kórház adósságát is növelte. Annak ellenére, hogy a kórház javított a betegek ellátásának módján és kedvezőbb szerződést tudott kötni az egészségbiztosító pénztárral (CNAS), vannak olyan esetek, amelyekben a biztosító nem fizet.„Decemberben egy beteg a sürgősségi osztályra került, s összesen 175 napig feküdt a kórházban, vagyis közel 6 hónapig. Az adott beteg kezelési költsége 533 000 lej volt, de mi a komplex esetekért járó maximális összeget kérve is csak 25 000 lejt kaptunk. Ez csak egy példa, de gondoljanak bele abba, mi történik egy baleset esetén” – mondta Simona Borta a megyei sürgősségi kórház belgyógyászati osztályának vezetője, kiemelve, hogy bár a kezelés elengedhetetlenül szükséges volt, a hiányzó összeget nem fizeti a biztosító, így az hozzáadódik a kórház veszteségeihez. Florina Ionescu magyarázata szerint a kórház 2022-ben 136 millió lejt vonzott be az egészségbiztosítón keresztül, míg 2024-ben ez az összeg 165 millió lejre nőtt a nélkül, hogy a tarifák jelentősen nőttek volna. A kezelt esetek száma 32 000-ről több mint 40 000-re nőtt, azzal együtt, hogy a kórház a fölösleges beutalások elkerülésére és a költségek lefaragására előnyben részesítette az egynapos beutalásokat. Ennek ellenére a bevételek nem fedezték az elmúlt évek árnövekedéseit, 2025-ben a gyógyszer és egészségügyi anyagok ára, a közüzemi díjak és más külső szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek (étkeztetés, biztonsági szolgálat, takarítás stb.) több mint 15 millió lejjel dobták meg a kórház költségeit. Az árnövekedéseket a kórház semmilyen más forrásból nem tudja fedezni. Az árak növekedése mellett a menedzser kitért arra is, hogy az Arad Megyei Kórház alulfinanszírozott, s a kórház kevesebb szubvenciót kap, mint az országban működő más kórházak: „Azt vettem észre, hogy a kórházunk esetében 2024-ben a bérekkel kapcsolatos támogatások a költségek 64%-át fedezik, míg más kórházakban ez az arány 70%. A különbség évi 14,3 millió lejt jelent” – mondta, megemlítve, hogy a problémát felvetette egy kórházmenedzseri országos találkozón, amelyen egy egészségpolitikai szakértő is megerősítette észrevételét. „A konferencián a Közegészségügyi Intézet szakértője egy grafikonon illusztrálta, hogy a Romániában működő közkórházak 80%-ában a bérekkel kapcsolatos támogatások magasabbak, mint a kórházi szolgáltatásokból származó bevételek. Az országos átlag 68%, ami igazolja az elmúlt években végzett megfigyeléseimet. Ha a mi kórházunk is legalább az országos átlaggal megegyező szintű támogatást kapott volna, nem adóssággal, hanem többlettel rendelkeznénk” – mondta a menedzser. A menedzser szerint a kórház vezetősége a költségvetési hiány ellenére minden erejével azon dolgozik, hogy megtartsák az egyensúlyt a rendelkezésre álló források és a betegeknek nyújtott legjobb ellátás között. Ennek ellenére számos kórházi részleg a törvényekben meghatározott minimális személyzetszám mellett működik, ami túlórákhoz, fáradtsághoz, és elkerülhetetlenül elégedetlenséghez vezet. Ezért kérték, hogy a nyugdíjazás miatt szabadon maradt 20 állás betöltésére versenyvizsgát szervezhessenek. A versenyvizsgáztatással fiatalabb, kevesebb munkatapasztalattal rendelkező személyeket alkalmaznának, ami kisebb bérezési költségeket eredményezne. Az elhangzottak alapján a tanácsosok megértették, hogy bár papíron a kórház bevétele és eredményessége nő, de a mindennapokban ebből a betegek csak a személyzethiány okozta hosszú várakozási időt észlelik. Hozzászólások Sliderban megjelenés: Ki
