„A legnagyobb álmú és leggyakorlatibb magyar kultúrpolitikus” Jámbor Gyula babu 2025. 10. 27., h – 15:11 Arad Jelenidő Tudják-e, vagy sem: 2025 Klebelsberg-év. Az aradi Kölcsey Egyesület, a közelmúlt eseményének szerezője már tavaly év végén is tudta, amikor zsebnaptárát Klebelsberg Kuno portréjával adta közre. De ki tudja manapság, magyar átlagemberként, ki volt thumburgi Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc gróf? Nem merek tippelni. Tudják-e, vagy sem: 2025 Klebelsberg-év. Az aradi Kölcsey Egyesület, a közelmúlt eseményének szerezője már tavaly év végén is tudta, amikor zsebnaptárát Klebelsberg Kuno portréjával adta közre.De ki tudja manapság, magyar átlagemberként, ki volt thumburgi Klebelsberg Kuno Imre Aurél Ferenc gróf?Nem merek tippelni.Azt, remélhetőleg, sokan tudják róla, hogy az első világháború utáni, szétdarabolt, területének, lakosságának, ásványkincseinek, iparának, kulturális intézményeinek stb. jó részétől megfosztott, külpolitikailag elszigetelt Magyarország kiváló politikusa, aki népiskolák ezreit (!) hozta létre egy kiműveltebb, a kor viszonyai között boldoguló, sőt „kultúrfölényt” mutató nemzet érdekében.S hogy miért foglalkozunk vele kiemelten, az abban rejlik, hogy 150 évvel ezelőtt, 1875. november 13-án született gr. Klebelsberg Kuno (sok keresztnevét lásd fentebb) az Arad megyei Magyarpécskán (ma Pécska, egykor Magyar- és Románpécska). Mondhatnánk véletlenül, K und K (császári és királyi) huszárkapitány édesapja éppen ott szolgált – a mai Pécska dicsőségére. (Tudják-e, hogy Mátyás királyunk is véletlenül született Kolozsváron, minthogy édesanyját éppen ott érték utol, utazása közben, a szülési fájdalmak?)Szóval: Klebelsberg gróf tagadhatatlanul a mienk (is). 1990 óta, amikor az EMKE (Erdélyi Közművelődési Egyesület aradi fiókja) emléktáblát avatott a pécskai r. kat. templom falán, különösen. Talán akkor kezdtünk rá felfigyelni.***2025. október 23-án (a dátum a magyar történelemben nyilván nem Klebelsbergről nevezetes) az aradi Jelen Ház kávézójában két kiváló, nagyszerűen felkészült magyarországi történész előadását hozta.Az egyik – az első – dr. Miklós Péter eszmetörténész (akit már többször volt alkalmunk Aradon hallani) a méltatott szegedi kötődéseiről beszélt. (Klebelsberg az 1920-as években szegedi országgyűlési képviselőként hatalmas szerepet játszott a szegedi dóm és a klinikák létrehozásában. Kiegészítésként: a kolozsvári Ferenc József egyetemet Trianon következményeként Szegedre telepítették.)A felszólalásában második dr. habil Ujvári Gábor történész, levéltáros (stb.) az egész Klebelsberg-életműbe vezette be a hallgatót. Szeged-Rókuson avatták fel az 5000. népiskolai objektumot, 1930-ban. (Az objektum elnevezés nem a cikk szerzőjétől származik.) ***Akit érdekel Klebelsberg Kuno (e cikk szerzője szerint lenyűgöző, bár némelyek szerint ma is vitatott) életműve, utánaolvashat a Gróf Klebelsberg Kuno politikai hitvallása c., 2025-ben megjelent kötetben, amelyet reprint kiadásként Nagy István pécskai fizikatanár, a Szövétnek aradi folyóirat jelenlegi főszerkesztője tett közzé.Fotók: Kurunczi Ferenc Hozzászólások Szupercím: Klebelsberg Kuno-megemlékezés Sliderban megjelenés: Ki
