1956 – amikor az eszme győzött Gáspár-Barra Réka babu 2026. 10. 27., k – 14:52 Hunyad Jelenidő Nagy Imre és társai romániai internálását, illetve 1956 fiatal áldozatainak emlékét elevenítette fel a 70 éve zajlott magyar forradalom és szabadságharcra való közös dévai emlékezés során a Téglás Gábor Elméleti Líceum és magyarországi testvériskolája, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium közössége. Nagy Imre és társai romániai internálását, illetve 1956 fiatal áldozatainak emlékét elevenítette fel a 70 éve zajlott magyar forradalom és szabadságharcra való közös dévai emlékezés során a Téglás Gábor Elméleti Líceum és magyarországi testvériskolája, a szarvasi Vajda Péter Evangélikus Gimnázium közössége. Balogh Károly-Csaba, a dévai tanintézmény igazgatója köszöntötte a diákságot, pedagógusokat, megemlítve, hogy a 70 esztendővel ezelőtti magyarországi események kapcsán Erdélyben is súlyos megtorlásokra került sor. Kiemelte az érmihályfalvi csoport tagjait – nagyrészt értelmiségiek, lelkészek, gazdálkodók és diákok –, akiket az 1956-os magyar forradalom leverése utáni romániai megtorlások során nagyszabású koncepciós perbe fogtak. A román kommunista hatóságok állítólagos „államellenes összeesküvéssel” vádolták őket. A Securitate brutalitásával kísért eljárásban összesen 31 érmihályfalvi lakost ítéltek el. A csoport legfontosabb vezető alakjai és mártírjai között volt Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztor, akit a per elsőrendű vádlottjaként halálra ítéltek, és 1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégeztek. További két társa is halálos ítéletet kapott. A fennmaradó 28 vádlottat (köztük tanárokat, helyi lakosokat és diákokat) súlyos, több évtől életfogytig terjedő börtönbüntetésekre és kényszermunkára ítélték. Családtagjaik közül sokakat a Bărăgan kietlen síkságára internáltak. A perre a várad-velencei római katolikus kultúrházban került sor. Ez volt az 1956-ot követő romániai politikai megtorlások negyedik legnagyobb létszámú pere – összegzett a dévai iskolaigazgató, hangsúlyozva, mennyire fontos, hogy így, 70 év múltán a dél-erdélyi és magyarországi testvériskolák együtt tudnak fejet hajtani a hősök, áldozatok emléke előtt. A dévai diákok Szikszai Zoltán történelemtanár vezetésével mutatták be a snagovi internáltak életének egy mozzanatát. Nagy Imre miniszterelnök és társai a forradalom leverése után, 1956. november 4-én családostól a budapesti jugoszláv nagykövetségre menekültek. A diplomáciai védettséget élvező épületet november 22-én hagyták el, bízva Kádár János és a jugoszláv diplomaták ígéretében. A kirendelt autóbusz azonban nem a lakásukhoz, hanem a román főváros közelében elhelyezkedő Snagov pártüdülőbe szállította, ahol a külvilágtól elzárva tartották őket. A román titkosszolgálat lehallgatta a családi beszélgetéseiket is. Viszont a politikusoknak megengedték, hogy visszaemlékezéseket, naplókat írjanak, amit később titokban lefotóztak, majd az iratokat románra fordították, és a politikai felsővezetés asztalára tették. A dokumentumok a román titkos archívumokba kerültek, s hosszú ideig nem voltak hozzáférhetők. Ezekből ihletődött az a kis jelenet, melyet a dévai diákok (Domokos Zalán, Osváth Gábor, Moldovan Andrea és Gáspár-Barra Márton) színre vittek, melyben a Securitate tisztje arra próbálja rávenni Nagy Imre miniszterelnököt, hogy szabadon bocsátása fejében mondjon le miniszterelnöki tisztségéről. Az 1956-os jelenet érdekes módon kötődött az idén születésének 350. évfordulója kapcsán ünnepelt Rákóczi Ferencz emlékéhez, akit az akkori hatalom hasonlóképpen próbált megtörni a kuruc szabadságharc leverése után. Rákóczi emlékét a szarvasi tanintézmény küldöttsége hozta el a dévai megemlékezésre Petőfi Sándor Szent sír című verse révén. A továbbiakban a szarvasi diákok az 1956-os fiatal hősökre, áldozatokra emlékeztek, kiemelten a hajdani szarvasi diákra, Laurinyecz Andrásra, akit 1957-ben, 33 évesen végeztek ki Budapesten. „Jó látni, hogy a megemlékezéseket mindig komolyan veszik a diákjaink. Nekik ez már történelem, de láthatóan át tudják érezni az események súlyosságát. Az 1956-os forradalomban nagyon sok fiatal vett részt, és tudjuk, hogy a megtorlás során kiskorúakat is halálra ítéltek, úgy hogy megvárták, míg betöltik a 18. életévüket, és kivégezték őket. Ennek borzalmát átérzik a mai fiatalok is – fogalmazott dr. Bondorné Kondor Katalin, a szarvasi evangélikus gimnázium német és református hittan szakos tanára, aki az utóbbi esztendőkben gondozza a testvériskolai kapcsolatot. Mint elmondta, az idei közös megemlékezést a Rákóczi Szövetség támogatása tette lehetővé. „1999 óta vagyunk a szövetség tagjai, és nagyon sok mindenben kaptunk tőlük támogatást. Örömmel vagyunk most Déván, és arra törekszünk, hogy a már hagyományossá vált március 15-i, október 23-i és június 4-i, illetve alkalmankénti piski látogatásaink mellett minél több dévai diákot láthassunk vendégül Szarvason” – mondta dr. Bondorné Kondor Katalin. A mintegy negyven szarvasi diákot ezúttal iskolájuk igazgatónője, Kita Erzsébet Gabriella, valamint a testvériskolai kapcsolat lelkének számító Kituljak Eszter tanárnő és az angol szakos Bangócz Ágnes tanárnő is elkísérte. A diákok útjuk során Nagyszalontán, a Medve-barlangban, Kolcváron, illetve Petrozsényben is megfordultak, ahová a kilencedikes diákok gyűjtése nyomán tisztítószerekből álló adományt vittek a Szent Ferenc Alapítvány Jézus Szíve otthonába. Erkölcsi örökség a szolidaritásPetrozsényben a hétvégén záruló Zsil-völgyi Kulturális Magyar Napok keretében emlékeztek meg október 23-án az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A rendezvényen felszólalt Szélesné Herman Ágnes, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja, aki mindenekelőtt a szolidaritást emelte ki 1956 erkölcsi örökségéből. Németh Ferenc vulkáni fotóművész Bartis Ferenc erdélyi író Utószó című versét hozta a petrozsényi közösség elé, melyet a szerző 1956. november 1-jén, halottak napján szavalt el Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Dsida, Brassai, Kriza sírjánál. E szavalat miatt a Román Katonai Törvényszék a költőt hétévi nehéz börtönre ítélte – elevenítették fel a később Magyarországra disszidált Bartis Ferenc emlékét a petrozsényi megemlékezésen. A helyi iskolai magyar tagozat négy diákjának szavalatát követően, Kutasi Csaba helyi RMDSZ-elnök házigazdaként köszöntötte az est előadóját, Lödör Ágotát, a Vas vármegyei Vasszentmihály település képviselőtestületének tagját, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét, előzményeit és utóhatását ismertette, illetve két személyes történet révén hozta közelebb a 70 éve zajlott eseményeket. Hozzászólások Szupercím: Emlékezés a 70 éve zajlott forradalomra és szabadságharcra Sliderban megjelenés: Ki
